Leáldozóban van a nagy áruházak korszaka – állítják egyes elemzők arra alapozva, hogy a 2008-as gazdasági válság hatására alaposan átalakult az élelmiszer-kiskereskedelem. Gyilkos versenyt támasztanak az internetes vásárlások és a diszkontláncok a hiper- és szupermarketekkel szemben, sőt számos országban a vasárnapi zárva tartás erőltetése nélkül is egyre jobban hódítanak a kisebb boltok. Különösen kiélezett az árháború a brit élelmiszerpiacon, ahol a Tesco – amely fénykorában a lakosság által elköltött minden hetedik fontot zsebelhette be – látványos mélyrepülésbe kezdett az utóbbi egy-két évben. A világ második, egyben Nagy-Britannia vezető kereskedelmi lánca csaknem százéves története legsúlyosabb válságát éli át: tavaly rekordnak számító 6,38 milliárd fontos veszteséget szenvedett el, miközben könyvelési adatok meghamisítása miatt nyomoz a cégnél a hatóság, így a részvényárfolyamok is 11 éves mélypontra zuhantak. A Tesco Európában és Ázsiában is komoly versenytársakra akadt. Hogy bírja a tempót, az üzletlánc értékesíti a kereskedelemhez nem feltétlenül szükséges eszközeit, például a terjeszkedési célból vásárolt telkeit és a dél-koreai üzletágat.
De nincs túl jó állapotban a brit piacot uraló négy szupermarketlánc másik három tagja sem: a Sainsbury’s kilenc év óta először jelentett veszteséget (72 millió font), a Morrisons profitja 52 százalékkal csökkent, az amerikai Wal-Mart tulajdonában álló Asda boltlánc pedig az utóbbi hónapokban 3,5 százalékos bevételcsökkenést szenvedett el. Velük szemben olcsóságával hódít a két német diszkontlánc, az Aldi és a Lidl. Épp az ő előretörésük miatt kezdett az utóbbi hónapokban komoly árcsökkentésbe a Tesco és a Sainsbury’s, aminek persze a vásárlók örülhetnek, hiszen az élelmiszerárak idén már 1,7 százalékkal csökkentek. A kíméletlen harcot jelzi, hogy az utóbbi három hónapban a Tesco bevételei 1,3 százalékkal estek, míg az Aldi 15,4 százalékos nyereséget könyvelt el.
Korai lenne azonban még temetni a Tescót és társait: előbbinek még mindig 28-29 százalékos a brit piaci részesedése, míg az Aldi és a Lidl az évi két számjegyű forgalomnövekedés ellenére is csak 8 százalékos részt mondhat a magáénak. Franciaországban ugyanezek a diszkontok a piac 10, Németországban 37 százalékát uralják. Előlük is menekül a holland Ahold és a belga Delhaize Group, amikor egyesülésük révén a világ egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi láncát hozzák létre. A két szupermarket-hálózat a frigytől azt reméli, hogy idővel évi mintegy 500 millió eurót takaríthat meg, s így eredményesebben veheti fel a versenyt az Aldival és a Lidllel.
A diszkontláncok filozófiája egyszerű: az alapvető, mindennapi termékekre összpontosítanak, és azokat adják nagy mennyiségben, olcsón, jó minőségben. A válság óta ez egyre több országban nyerő stratégia, hiszen az emberek jobban megnézik, mire adják ki a pénzüket. Egyre többen fásulnak el a hipermarketek fölöslegesen bő, 30-40 ezer termékes kínálatától, és egyre kevésbé hajlandók kiautózni a városból a hét végi bevásárláshoz, inkább a lakóhelyükhöz közeli kisebb boltokat fedezik föl. Vagyis túlhaladottá vált a szupermarketek trükkje, hogy néhány akciós termékkel becsábítják a vásárlókat, a hasznot pedig a maradékon érik el. Nem véletlen, hogy a világelső amerikai Wal-Mart is a kisebb boltok frontján támad, idén például további kétszázat tervez megnyitni a meglévő csaknem hétszáz üzlete mellett. Helyi hálózata, a Neighborhood Market egyre nagyobb fenyegetést jelent a hagyományos szupermarketláncokra, hiszen jobban megközelíthetők, kisebbek és olcsók.
A szupermarketek hanyatlása nemcsak a diszkontok előretörésének és a kisboltok másodvirágzásának köszönhető, hanem az internetes kereskedelem robbanásának is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az online értékesítésen belül is az okostelefonról történő vásárlások gyors előretörésére hívja fel a figyelmet. Az Ecommerce Europe adatai szerint az európai e-kereskedelmi szektor forgalma tavaly elérte a 423 milliárd eurót (126 ezer milliárd forintot). Idén 12,5 százalékos forgalombővülésre számítanak a szakértők, vagyis az európai piac tovább növeli előnyét a harmadik helyezett észak-amerikai régióval szemben (az első helyen az ázsiai piac található). Az európai GDP-n belül is egyre jelentősebb arányt képvisel az e-kereskedelmi szektor: a 2009-es 1,27 százalékról 2014-re 2,45 százalékra nőtt, 2020-ra pedig a 6 százalékot is elérheti. Nagy növekedési számokat produkál a magyar e-kereskedelem is: az eNet adatai szerint a forgalom tavaly 273 milliárd forintot tett ki, ami 26 százalékos bővülést jelentett az előző évihez képest.
Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a webshopok aranykorának is lassan vége szakadhat. Ám ez nem csökkenti az online felület fontosságát az értékesítésben. A jövő a többcsatornás árusításé, amelynek egyik fontos eleme marad az internetes kereskedelem. S bár sokan szeretnék a szupermarketek teljes bukását látni, ez aligha fog bekövetkezni. – A verseny során hol az egyik, hol a másik értékesítési forma tör előre. Ám egyiket sem lehet végleg leírni – véli Vámos György.
A kicsi a szép idehaza is?
A Tesco nyomdokaiba léphet az Auchan is, ahol lapunk kérdésére elmondták: ha nem változnak a magyarországi jogszabályi körülmények, áramvonalasítják magukat, hogy nyereségesek lehessenek. Idén megteremtik a szükséges feltételeket e-kereskedelmi tevékenységük elindításához, valamint a franchise- és az 5000 négyzetméter alatti alapterületű áruházak megnyitásához.
