Leáldozóban van a nagy áruházak korszaka – állítják egyes elemzők arra alapozva, hogy a 2008-as gazdasági válság hatására alaposan átalakult az élelmiszer-kiskereskedelem. Gyilkos versenyt támasztanak az internetes vásárlások és a diszkontláncok a hiper- és szupermarketekkel szemben, sőt számos országban a vasárnapi zárva tartás erőltetése nélkül is egyre jobban hódítanak a kisebb boltok. Különösen kiélezett az árháború a brit élelmiszerpiacon, ahol a Tesco – amely fénykorában a lakosság által elköltött minden hetedik fontot zsebelhette be – látványos mélyrepülésbe kezdett az utóbbi egy-két évben. A világ második, egyben Nagy-Britannia vezető kereskedelmi lánca csaknem százéves története legsúlyosabb válságát éli át: tavaly rekordnak számító 6,38 milliárd fontos veszteséget szenvedett el, miközben könyvelési adatok meghamisítása miatt nyomoz a cégnél a hatóság, így a részvényárfolyamok is 11 éves mélypontra zuhantak. A Tesco Európában és Ázsiában is komoly versenytársakra akadt. Hogy bírja a tempót, az üzletlánc értékesíti a kereskedelemhez nem feltétlenül szükséges eszközeit, például a terjeszkedési célból vásárolt telkeit és a dél-koreai üzletágat.
De nincs túl jó állapotban a brit piacot uraló négy szupermarketlánc másik három tagja sem: a Sainsbury’s kilenc év óta először jelentett veszteséget (72 millió font), a Morrisons profitja 52 százalékkal csökkent, az amerikai Wal-Mart tulajdonában álló Asda boltlánc pedig az utóbbi hónapokban 3,5 százalékos bevételcsökkenést szenvedett el. Velük szemben olcsóságával hódít a két német diszkontlánc, az Aldi és a Lidl. Épp az ő előretörésük miatt kezdett az utóbbi hónapokban komoly árcsökkentésbe a Tesco és a Sainsbury’s, aminek persze a vásárlók örülhetnek, hiszen az élelmiszerárak idén már 1,7 százalékkal csökkentek. A kíméletlen harcot jelzi, hogy az utóbbi három hónapban a Tesco bevételei 1,3 százalékkal estek, míg az Aldi 15,4 százalékos nyereséget könyvelt el.
Korai lenne azonban még temetni a Tescót és társait: előbbinek még mindig 28-29 százalékos a brit piaci részesedése, míg az Aldi és a Lidl az évi két számjegyű forgalomnövekedés ellenére is csak 8 százalékos részt mondhat a magáénak. Franciaországban ugyanezek a diszkontok a piac 10, Németországban 37 százalékát uralják. Előlük is menekül a holland Ahold és a belga Delhaize Group, amikor egyesülésük révén a világ egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi láncát hozzák létre. A két szupermarket-hálózat a frigytől azt reméli, hogy idővel évi mintegy 500 millió eurót takaríthat meg, s így eredményesebben veheti fel a versenyt az Aldival és a Lidllel.
