A diszkontláncok filozófiája egyszerű: az alapvető, mindennapi termékekre összpontosítanak, és azokat adják nagy mennyiségben, olcsón, jó minőségben. A válság óta ez egyre több országban nyerő stratégia, hiszen az emberek jobban megnézik, mire adják ki a pénzüket. Egyre többen fásulnak el a hipermarketek fölöslegesen bő, 30-40 ezer termékes kínálatától, és egyre kevésbé hajlandók kiautózni a városból a hét végi bevásárláshoz, inkább a lakóhelyükhöz közeli kisebb boltokat fedezik föl. Vagyis túlhaladottá vált a szupermarketek trükkje, hogy néhány akciós termékkel becsábítják a vásárlókat, a hasznot pedig a maradékon érik el. Nem véletlen, hogy a világelső amerikai Wal-Mart is a kisebb boltok frontján támad, idén például további kétszázat tervez megnyitni a meglévő csaknem hétszáz üzlete mellett. Helyi hálózata, a Neighborhood Market egyre nagyobb fenyegetést jelent a hagyományos szupermarketláncokra, hiszen jobban megközelíthetők, kisebbek és olcsók.
A szupermarketek hanyatlása nemcsak a diszkontok előretörésének és a kisboltok másodvirágzásának köszönhető, hanem az internetes kereskedelem robbanásának is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az online értékesítésen belül is az okostelefonról történő vásárlások gyors előretörésére hívja fel a figyelmet. Az Ecommerce Europe adatai szerint az európai e-kereskedelmi szektor forgalma tavaly elérte a 423 milliárd eurót (126 ezer milliárd forintot). Idén 12,5 százalékos forgalombővülésre számítanak a szakértők, vagyis az európai piac tovább növeli előnyét a harmadik helyezett észak-amerikai régióval szemben (az első helyen az ázsiai piac található). Az európai GDP-n belül is egyre jelentősebb arányt képvisel az e-kereskedelmi szektor: a 2009-es 1,27 százalékról 2014-re 2,45 százalékra nőtt, 2020-ra pedig a 6 százalékot is elérheti. Nagy növekedési számokat produkál a magyar e-kereskedelem is: az eNet adatai szerint a forgalom tavaly 273 milliárd forintot tett ki, ami 26 százalékos bővülést jelentett az előző évihez képest.
