A kiutazó magyarok kevesebb mint fele köt utasbiztosítást, de számuk a rendelkezésre álló adatok alapján emelkedik. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a rövid időt, egy-két napot külföldön töltő utasok nem törődnek a biztosításkötéssel, avagy eszükbe sem jut. Pedig a határtól negyven kilométerre is történhet lábtörés, vakbélgyulladás – mondta lapunknak a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) utasbiztosítási bizottságának elnöke.
Horváth Péter szerint nem érdemes sajnálni azt a napi 300-500 forintot, mert ezzel a kis befektetéssel megúszhatunk több százezer, esetleg millió forintos kiadást, amit egy külföldi baleset okozhat. Leginkább azok kötnek biztosítást, akik utazási irodán keresztül szerződnek. A szövetség nyolcszázalékos díjbevétel-növekedést mért az idei első negyedévben, vagyis a lakosság 2,44 milliárd forintot költött utasbiztosításokra, és a forgalom a nyári szezonban sem esik vissza. A kiegészítő biztosítások is jelentősen bővülnek: nő az utazás lemondására vonatkozó szerződések száma és a rájuk költött összeg is. A görögországi, de főleg a tunéziai események is arra ösztönzik az utazókat, hogy kössenek biztosítást.
A Mabisz tanácsa szerint Görögországba érdemes megfelelő mennyiségű készpénzzel elindulnia a turistának, erre azonban fokozottan figyelni kell, mert könnyen el is lophatják. Vannak azonban olyan viszontbiztosítások, melyek úgynevezett készpénzsegély-szolgáltatást is tartalmaznak. Így elég a biztosítási kötvényen lévő számot felhívni, és egy napon belül utalják vagy a turista szállására küldik a pénzt.
A Netrisk.hu biztosításközvetítő portál vezérigazgatója szerint is egyre többen kötnek szerződést. 2013-ban június 1-jétől július 15-ig százezer, idén pedig 139 ezer utazási napra vásároltak biztosítást rajtuk keresztül a magyarok. Sebestyén László a Magyar Nemzetnek elmondta, két esztendeje januártól júliusig még csak 256 ezren, idén viszont már 328 ezren gondolkodtak így.
Az utasbiztosítások elterjedését bizonyítja, hogy ma egészen különleges formái is léteznek. Ilyen például a jóidő-biztosítás. Ez 990 forintba kerül, a nyári szezonra szól, s abban az esetben fizet a biztosító, ha legalább két egymást követő nap tíz milliméter feletti csapadék esik. Csak a Földközi-tengerre köthető, 25-tól 200 euróig térítenek a társaságok, legalább négy, maximum 21 napos nyaralás esetén. Sebestyén László elmondta, rajtuk keresztül eddig körülbelül ezren kötöttek ilyen szerződést, és sok esetben kellett fizetnie a társaságoknak.
Mint mondta, egyre népszerűbb a kisállat-biztosítás is: ezt főleg azok választják, akik autóval utaznak külföldre. Hozzátette, gyakran éri baleset a házi kedvenceket, az állatorvos pedig igen drágán rendel külföldön is. Ma már zarándokbiztosítást is lehet kötni, de az irodák hosszú évek kihagyása után külön kategóriát tartanak fent a motorosoknak is.
– A magyarok is egyre inkább kezdik belátni, hogy szükség van utasbiztosításra, egy egész család anyagi helyzetét döntheti romba a felelőtlenség. Egy több százezer forintos nyaralás esetén nem szabad sajnálni azt a napi 500-600 forintot, amit fejenként rá kell fordítani – hangsúlyozta a szakember. Sebestyén László két olyan dolgot említett, amely miatt megnőtt azok száma, akik megvásárolják a biztosítást. Néhány éve bevezették az ingyenes egészségbiztosítási kártyát az Európai Unióban, de a kiutazók hamar rájöttek, hogy azt csak az adott tagország feltételei szerint lehet használni, így nem nyújt százszázalékos fedezetet. Mostanra pedig a legtöbb bank megszüntette azt a lehetőséget, hogy az ügyfél bankkártyája tartalmazza az utasbiztosítást is.
– Az emberek egyre tudatosabbak, a szerződéseket pedig egyénre szabják a társaságok. Néhány éve az úgynevezett dobozos biztosítások túl széles körűek és drágák voltak. Ha valaki elutazott autóval a horvát tengerpartra, ugyanúgy meg kellett fizetnie a repülőgépre szóló tételt is. Ma már nincs így: még olyan lehetőség is van, hogy külön strandbalesetre is kitérjen a szerződés – mondta Sebestyén László.
Tapasztalatai szerint az online szerződő ügyfelek szeretik az utolsó napokra hagyni a biztosítás megkötését, 44 százalékuk az utazást megelőző napon teszi ezt meg, további 12 százaléknak csak az utazás napján jut eszébe. A kötések csaknem 90 százaléka európai utakra szól, ezek felét autóval, harmadát repülőgéppel teszik meg a magyarok. Leggyakrabban hosszú hétvégékre, négy napra, valamint az egyhetes turnusokra kötnek biztosítást az emberek.
