A Budapest Airport havi utasszáma idén júliusban elérte az 1 millió főt, ami történelmi rekord a repülőtér történetében. Tavaly ilyenkor 947 ezer, egy évvel korábban pedig csak 872 ezer volt ugyanez a szám. Az azt megelőző négy évben a forgalom egyetlenegyszer, 2011-ben emelkedett 900 ezer fölé, azt leszámítva a válság 2008-as kezdete óta szigorúan alatta maradt.
A mostani egymilliós szám azért is jelentős, mert amióta megszűnt a Malév, szinte elenyésző a budapesti átszálló forgalom: míg 2011-ben, azaz az utolsó teljes Malév-évben napi átlagban négy-ötezer utas szállt át Budapesten, addig mára ez szám napi néhány tucatra csökkent. Aki tehát ma a Budapest Airport statisztikáiban benne van, az Magyarországra jön, nem pedig átszálló utas.
Az emelkedésnek több oka van. Egyrészt a légi közlekedés Görögországot leszámítva egész Európában kezd magára találni, az emberek mindenhol egyre több pénzt költenek erre. Másrészt a Malév csődje óta a Budapest Airport sorra új légitársaságokat hoz Budapestre, ennek a munkának a gyümölcse is mostanra érett be. Harmadrészt Magyarország és Budapest kiemelkedő turisztikai és üzleti desztináció, népszerű mind a fesztiválokra érkező fiatalok, mind a jómódú idősebb emberek számára. Közülük egyre többen kezdik folyami hajós utazásukat a magyar fővárosban, ahová repülővel érkeznek.
Bár erről pontos adatok nincsenek, a növekvő reptéri forgalom a hotelekben is lecsapódik. „Nem tartjuk nyilván, hogy a vendégek közül ki érkezik repülővel, de tény, hogy a külföldiek száma az utóbbi időben nagyon megugrott” – mondja Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. A légiutasszám növekedése a hotelekével értelemszerűen összefügg, de elsősorban csak Budapesten csapódik le. Ezt jól mutatja, hogy míg az idei első öt hónapban 3,7 százalékkal emelkedett a szállodák külföldi vendégeinek száma, addig Budapesten 7,4 százalékos volt, vagyis éppen kétszer akkora a növekedés. Az Egyesült Királyságból különösen sokan érkeznek: a Központi Statisztikai Hivatal legutóbb közzétett adatsora májusi, és azt mutatja, hogy tavalyhoz képest már akkor 11 százalékkal több egyesült királyságbeli szállt meg magyar szállodákban.
A fesztiválok ugyancsak megdobják a forgalmat, ezt Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője is megerősítette az MNO-nak. Pontos számot nem tudott mondani, de a Sziget esetében biztosan sok tízezres nagyságrendekről beszélhetünk. Repülővel becslése szerint harmincezren érkezhetnek: ők egyszer landolnak, egyszer fölszállnak, tehát a reptéri forgalmat mindenképpen emelik ötven-hatvanezerrel, és ez várhatóan idén is így lesz.
A júliusi forgalomba ha jóval kisebb léptékben, de már a Balaton Sound is beleszólt, oda idén jóval több mint tízezer külföldi érkezett, többségük Belgiumból, Hollandiából, Franciaországból. A közvetlen zamárdi transzfert több mint háromezren vették igénybe a reptérről, de messze nem mindenki így ment le a Balatonra. A Volt is júliusban volt, viszont annak külföldi forgalma nem olyan jelentős, nagyjából csak ötszázalékos, és szinte mindenki Ausztriából érkezik. A fővárosi reptér ezt a fesztivált így aligha érezhette meg.
Nem így a Formula 1-et, amelyre július végén rengetegen érkeztek távolabbi országokból. „Vendégeink 82 százaléka külföldi, ami a most vasárnapi 77 ezres nézőszám esetében több mint 60 ezer főt jelent” – mondja Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója. Nem tudni, hány százalékuk érkezik repülővel, és a nézők nemzetiségét sem tartják nyilván, de a zászlók alapján egyértelmű, hogy a legtöbben Németországból, Finnországból, Lengyelországból érkeznek, tehát olyan területekről, ahonnan inkább repülővel szoktak Magyarországra utazni.
A Liszt Ferenc repülőtéren megforduló járatok közt tarolnak a fapados légitársaságok, ezek részaránya 50-53 százalék között van. Az egyértelmű listavezető a Wizz Air, amely kilencgépes flottát üzemeltet Budapestről, utána a Ryanair, majd a Lufthansa, az Easyjet, a Norwegian, a Germanwings, az Air France, a KLM, a British Airways és a Turkish Airlines következik sorrendben. Ezek közül még a Ryanair állomásoztat két gépet Budapesten, a többi más bázisokról repül ide.
A Liszt Ferenc repülőtéren a közelmúltban bővítések is történtek: a legújabb két transzatlanti járat hetente közlekedik a Toronto–Montréal–Budapest- és a Toronto–Budapest–Thesszaloniki-vonalon. Újdonság a spanyol Iberia visszatérése a Madrid–Budapest-útvonalon heti hét járattal, s heti négyszer jár az Air China is Pekingből. A Wizz Air nemrégiben nyitotta a szardíniai járatát Alghero repülőterére, és elkezdett Glasgow és Budapest között is közlekedni.
Az utazási irodai csartergépek éves szinten a forgalomnak 4 százalékát teszik ki, de nyáron nyilván jóval nagyobb arányban képviseltetik magukat. Ilyenkor időnként még a havi top tízbe is bekerül a Travel Service mint a legnagyobb csartertársaság. A csartergépek leginkább Görögországba és Törökországba tartanak, a két úti cél nagyjából fej fej mellett vezet. Jelenleg a törökök viszonylag sokat profitáltak mind Görögország veszteségeiből, mind pedig Tunézia és Egyiptom bizonytalan politikai helyzetéből.
Akárcsak nemrég a Formula 1-es nagydíj idején, a közelgő Sziget Fesztivál alatt is nőnek a budapesti szállásárak. A rendezvény ideje alatt az átlag 31 830 forint, ami az előző hét azonos napjaihoz, tehát az augusztus 3-ától 10-éig tartó időszak 27 879 forintos átlagárához képest csaknem 15 százalékos növekedést jelent – derül ki a Trivago.hu felméréséből. Bár ez még mindig csekély a Magyar Nagydíj ideje alatti szállásárhoz képest, ami a három nap árai alapján átlagosan 40 170 forint volt, 40 százalékkal több, mint az azt megelőző héten.
A Sziget Fesztivál idejére a szálláskereső oldalon főleg szlovákok, horvátok, lengyelek, finnek és csehek nézelődtek, de, hasonlóan a Formula 1-hez, nagy számban kattintanak németek, osztrákok, belgák és szerbek is.
Mind a Formula 1, mind a Sziget Fesztivál alatt a három- és négycsillagos szállások voltak, illetve lesznek a legnépszerűbbek. A külföldiek kicsivel több mint fele a négycsillagos hoteleket kereste és keresi a Formula 1 és a Sziget Fesztivál idején is. A budapesti ötcsillagos szállodák iránt a külföldi vendégek 10–17 százaléka érdeklődik.
