Lévai Gábor annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a kúriai döntés értelmében a finanszírozott járművet önhatalmúlag nem, csak bírósági határozat ellenében vehetik vissza a pénzügyi szolgáltatók az adós nemfizetése esetén.
A Magyar Lízingszövetség főtitkára közölte: a lízingtársaságok ezt megelőzően is csak a legvégső esetben vették vissza az autót, miközben a lízingcégek érdeke természetesen az, hogy ügyfeleik teljesítsék szerződésben rögzített fizetési kötelezettségüket.
Kiemelte: a lízingtársaságok a nem fizető ügyfelek esetében követeléskezelő társaságot bíznak meg az ügyek rendezésével. Ezek a társaságok pedig csak akkor vehetik birtokba az eszközt, ha az ügyfél beleegyezik az autó átadásába. Amennyiben az ügyfél nem akarja átadni az autót, a behajtó cég eredménytelennek minősíti az eljárását, a finanszírozó lízingcég pedig pert indít az adós ellen – magyarázta Lévai Gábor.
„A gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket a pereket a lízingtársaságok jellemzően megnyerik, a felmerülő perköltségeket pedig az adósnak kell megfizetnie” – emelte ki a főtitkár. Rámutatott: téves tehát az a több sajtóorgánumban is megjelent információ, amely szerint a Kúria döntése értelmében a lízingtársaságoknak ne lenne joguk és lehetőségük az általuk finanszírozott eszköz visszavételére. Az az állítás sem állja meg a helyét, hogy a finanszírozó társaságok ne adhatnák át a nem fizető adósok adatait a követeléskezelőknek, hiszen erre a hitelintézeti törvény alapján lehetőségük van – emelte ki Lévai Gábor. A főtitkár rámutatott: a Kúria mostani döntése szerint a nem fizető ügyfeleknek továbbra is számolniuk kell a lízingtartozások nem teljesítéséből származó következményekkel.
A lízingszövetség tagvállalatai természetesen mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fizetési gondokkal küzdő ügyfeleikkel közösen megoldást találjanak a problémára, akár fizetéskönnyítéssel, akár átütemezési lehetőségekkel. Fontos azonban, hogy a nemfizetés és az együttműködés elmaradása, vagy megtagadása esetén a lízingcégek bírósághoz fordulhatnak – hangsúlyozta Lévai Gábor.
A főtitkár kiemelte: fontos tudni, hogy a fedezetként felajánlott gépjárműnek a szerződés felmondását követő, jogszerűtlen használatából eredő esetleges állagromlásból és kopásból eredő többletköltségeket, valamint a használat havi díjait kötbérként felszámíthatják a lízingcégek. Így a nem együttműködő, és egyébként is nehéz helyzetben lévő adós – értelmetlenül – további összegekkel növelheti kötelezettségeit. Fontos kiemelni azt is, hogy a birtokbaadás pillanatáig az ügyfél köteles fenntartani az eszköz biztosítását is – emelte ki Lévai Gábor.
A főtitkár hozzáfűzte: a Magyar Lízingszövetség ezért azt tanácsolja a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek, hogy keressék fel a lízingcéget, ahol a társaság munkatársai készséggel állnak rendelkezésükre a fizetési nehézségek kezelésében is. A szövetség emellett azt javasolja az ügyfeleknek, hogy a vitás esetekben a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) forduljanak – mondta végül Lévai Gábor.
