Az euróövezeti vezetők július 12-i csúcstalálkozójukon megadásra kényszerítették Alexisz Ciprasz miniszterelnököt, aki az elrettentő alternatívák súlya alatt minden feltételt elfogadott. Az egyik ilyen feltétel a megmaradt görög állami vagyon privatizálása volt – vázolja fel az előzményeket a volt pénzügyminiszter, rámutatva, hogy a görög állami vagyont a feltételek szerint tehát egy olyan Treuhand-szerű vagyonkezelőnek kell átadni, mint ami a Vasfüggöny lebontása után a keletnémet állami javakat kótyavetyélte el a munkahelyekre való minden tekintet nélkül.
Az elképzelések szerint a görög Treuhand székhelye Luxembourg lenne, és három év alatt értékesítené a kezelésébe adott görög javakat. Miközben azonban a német Treuhand tevékenységét hatalmas infrastrukturális beruházások és szociális juttatások ellentételezték, a görög nép semmi ilyesmire nem számíthat. Bár az új görög pénzügyér Varufákisz szerint tudott elérni engedményeket, a görög Treuhand még így is szégyenfolt kell, hogy legyen Európa lelkiismeretén. Jánisz Varufákisz a cikkében rámutat, hogy a terv politikailag toxikus, mivel annak ellenére is, hogy Görögországban székel, gyakorlatilag a Trojka irányítása alatt áll. A terv pénzügyileg is kártékony, mivel a privatizációból befolyó összegeket egy olyan adósság törlesztésére fordítja, amit még az IMF szerint is lehetetlen visszafizetni. És még gazdaságilag is elhibázott, mivel elmulasztja belső beruházásokkal ellentételezni a július 12-i megállapodásban kikötött büntető jellegű költségvetési konszolidáció recessziós következményeit.
A dolgoknak nem kellett volna idáig fajulna. Június 19-én egy alternatív javaslatot tettem Németországnak és a Trojkának „A görög válság lezárása” címmel – írja cikkében Jánisz Varufákisz volt görög pénzügyminiszter, aki korábban egy, a görög parlament felügyelete alatt álló holdingon keresztül javasolta a privatizáció előkészítését, ennek bevételeit fedezetként használva 30-40 milliárd eurónyi kötvényt bocsátott volna ki, amelyből olyan beruházásokat indított volna, amelyek a GDP-növekedést 5 százalékra emelte volna. Ez lett volna a kitörési pont, a holdingot pedig néhány éven belül szabályos fejlesztési bankká lehetett volna átalakítani – mutat rá Jánisz Varufákisz. Javaslatunk süket fülekre talált. Sőt, az euróövezeti pénzügyminiszterek és a Trojka képviselői továbbra is olyan híreket szivárogtattak ki a médiának, hogy a görög fél nem szolgált semmilyen hiteles, innovatív javaslattal. Majd miután észlelték, hogy megtört a görög kormány ellenállása, saját Treuhand modelljüket vitték át – írja Jánisz Varufákisz volt görög pénzügyminiszter az FXstreet.com pénzügyi hírportálon megjelent cikkében.
A görög kormány kedden a parlament elé terjesztette a problémás bankokról szóló törvénytervezetet, aminek az elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Athén megkezdhesse a tárgyalásokat az újabb hitelcsomagról a nemzetközi hitelezőkkel. Ennek lényege, hogy a problémás bankokkal kapcsolatos felelősséget elsősorban a részvényesek és a hitelezők viseljék és ne az adófizetők. A törvénytervezetet csütörtökig kell az athéni parlamentnek elfogadnia ahhoz, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében indítandó új, 82-86 milliárd eurós programról.
Görögország nemzetközi hitelezői azzal számolnak, hogy augusztus 17-én utalják át Athénnak az új, hároméves segélycsomag első részletét. Ennek feltétele, hogy augusztus 6-áig lezáruljanak a tárgyalások Görögország és a hitelezők között – értesült a Bloomberg hírügynökség. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői már készítik elő azokat a követeléseket, amelyek elfogadása esetén Athén elnyerné az újabb, ezúttal már a harmadik segélycsomagot.
A Bloomberg szerint legkésőbb augusztus 13-áig kell jóváhagyni az első részlet folyósítását, mert Görögország csak így tudja időben rendezni az augusztus 20-án esedékes 3,2 milliárd eurós adósságát az EKB-vel szemben. Az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében indítandó új program finanszírozási igénye 82 és 86 milliárd euró.
Idén először alakult ki többlet a görög fizetési mérlegben, elsősorban az idegenforgalomból származó bevételek növekedése miatt. A görög jegybank kedden ismertetett adatai szerint a májusi aktívum 407,2 millió euró volt.
