Zuhan az olaj ára: 200 milliárd dollárnyi beruházás állt le

A globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti ára az elmúlt egy évben a felére esett.

A londoni gazdasági napilap a Wood Mackenzie globális olajipari tanácsadó és elemzőház adatai alapján kimutatta, hogy az olajárak tavaly nyáron kezdődött, az elmúlt hetekben kiújult esése miatt eddig 46 nagy olaj- és földgázipari kitermelési beruházási terv végrehajtása maradt el, ami 20 milliárd hordónyi olajegyenérték-tartalékot érint.

A Rystad Energy norvég olajipari elemzőcég májusban még 118 milliárd dollárra tette a felhagyott iparági beruházási tervek összértékét, ám a Wood Mackenzie friss felmérése azt mutatja, hogy a jegelt beruházások értéke ma már ennek csaknem a kétszerese.

A Financial Times kiemeli, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti ára az elmúlt egy évben kevesebb mint a felére zuhant, és bár tavasszal egy időre stabilizálódott, a májusban elért öthavi csúcsról ismét 20 százalékkal esett, és 55 dollár alatt jár. Az átfogó S&P-energiaárindex az elmúlt egy hónapban több mint 7 százalékkal csökkent.

A kitermelési beruházási terveikkel leálló globális cégek között olyan nevek vannak, mint a brit BP, a holland-angol Royal Dutch Shell, az amerikai Chevron, a norvég Statoil és az ausztrál Woodside Petroleum.

A halasztott beruházások által érintett készleteknek több mint a fele mélytengeri – például a Mexikói-öbölben vagy Nyugat-Afrika partjai előtt feltárt – olajtartalék, de a legnagyobb egyedi térség Kanada, ahol 5,6 milliárd hordónyi olajegyenérték-készlet kitermelési beruházásait halasztották el az iparági vállalatok.

A Wood Mackenzie előrejelzése szerint valószínűleg „egy kézen meg lehet majd számolni” az idén teljes mértékben jóváhagyott új nagy kitermelési beruházások számát.

Más nagy londoni elemzőházak prognózisai szerint az iráni atomprogram korlátozásáról és ellenőrzéséről nemrégiben elért megállapodás nyomán – a nemzetközi szankciók várható feloldása miatt – hosszabb távon is jó eséllyel nyomott marad az olajár, és ez elsősorban Oroszországot sújthatja.

A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének iparági elemzői nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a Brent hordónkénti ára az Iránnal kötött megállapodás hatására még hónapokig 60 dollár alatt marad, és akár a 2016 utáni időszakra is kitolódhat a 70 dolláros árszint újbóli elérése.

A társaság londoni elemzői szerint az újabb olajársokk járulékos hatása az lehet, hogy még tovább mélyül és-vagy meghosszabbodik az orosz recesszió. A ház jelenleg 0,5 százalékos növekedést vár az orosz gazdaságban 2016-ra, de felülvizsgált értékelése szerint Oroszország jövőre is recesszióban maradhat, ha a Brent átlagára nem emelkedik 60 dollár fölé.

Az RBS elemzői felidézik, hogy Oroszországot a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül már csak a Fitch Ratings tartja befektetési ajánlású szuverén adósosztályzati kategóriában. A Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service már hónapokkal ezelőtt átsorolta az orosz államadós-osztályzatokat a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív sávba, ráadásul mindkét cég további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást tart érvényben a rontott osztályzatokon is.

A Royal Bank of Scotland londoni elemzői szerint nem zárható ki, hogy az S&P és Moody’s a következő tizenkét hónapban újból leminősíti Oroszországot, ha az orosz gazdaság recesszióban marad. Ugyanerről összeállított új elemzésében a Moody’s maga is hangsúlyozta, hogy ha az iráni megállapodás nyomán jelentős újabb kínálat jelenik meg az olajpiacon, az negatív hatással járhat a nagy olajexportőr feltörekvő gazdaságok – köztük Oroszország – hitelképességi megítélésére.

A Moody’s londoni elemzői iparági becsléseket idézve hangsúlyozták, hogy a szankciók feloldása nyomán az iráni olajkínálat a 2014 végén mért napi 1,1 millióról 2017 végéig akár 4 millió hordóra is emelkedhet.

A hitelminősítő szerint az olajárak esetleges tartós újabb esése megakaszthatja az orosz gazdaság kilábalását, tekintettel arra, hogy az orosz hazai össztermék 17-25 százaléka, a központi államháztartási bevételek 50 százaléka, az exportbevételek 65 százaléka függ az energiaszektortól. A Moody’s elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, hogy becslések szerint 230 milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség az iráni olajiparban a kitermelési kapacitások teljes felfuttatására.