Erős német–orosz kapcsolat

Érdekeik védelmében a nagy cégek akár az EU-val is vállalják a konfliktust.

Deák András György, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének a munkatársa úgy véli: a német kormányzat igyekszik csendben maradni ezekben az ügyekben. A német cégek pedig akkor is megkötik az üzleteiket az orosz vállalatokkal, ha emiatt konfliktusba kerülnek az Európai Unióval. Arra azonban következetesen törekednek a németországi társaságok, hogy a meglévő uniós rendelkezéseket betartsák. Egyebek mellett ennek a következménye, hogy egy-egy ügylet lezárása hoszszú ideig húzódik. A szakértő szerint az Északi Áramlat II. megépítése mögött az a szándék állhat, hogy a későbbiekben, az Ukrajnán keresztüli orosz gázexport 2019-ben tervezett leállítása után ez a vezeték szállítson gázt a közép-európai országokba, köztük Magyarországra. Ennek a szállítási rendszernek az elkészítését azonban még jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak. A hozzájárulás megszerzése pedig nem lesz könnyű, miután a beruházás körül még számos jogi kérdést kell tisztázni – állítja a szakember. Hozzáértők szerint országunk gázellátásának a biztonságát nem növeli, ha az orosz gáz Németországon keresztül jut majd el hazánkba. Akkor ugyanis német– orosz megegyezés függvényévé válik, hogy mikor mennyi gázhoz juthatunk. Emellett a földgáz óriási kerülővel érkezik majd Magyarországra, s ez a szállítási díjban, így a hazai gázárakban is megmutatkozik.