Halasztaná a pert a Quaestor-felszámoló

Szabályosan vették ki a pénzüket a beperelt Quaestor-ügyfelek – állítja az egyik képviselő.

Hajdú Péter
2015. 09. 26. 5:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Futószalagon követik egymást a Quaestor-ügyfelek ellen indított perek a Fővárosi Törvényszéken. Tegnap reggel például egy hetvenhét esztendős hölgy ügyével indult a nap, de még négy másik ügyet is beütemeztek a délelőttre.A Quaestor felszámolója, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. által indított perben a felperes azt szeretné elérni, hogy a bíróság nyilvánítsa semmisnek az ügyféllel létrejött értékpapír-visszavásárlási szerződést. A felszámoló érvelése szerint ugyanis az egykori ügyfél jogosulatlan előnyhöz jutott azzal, hogy közvetlenül a cég bedőlése előtt, és az értékpapír lejárati ideje előtt vette ki a pénzét a vállalkozásból. Meglepő módon a felszámoló képviselője azonnal a per elhalasztását kérte, mondván, jelenleg is folynak vizsgálatok az ügyben, s ezeknek hatása lehet a per kimenetére is.Az egykori ügyfél a per halasztásához nem járult hozzá, viszont az eljárás azonnali megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy egy szinte szó szerint ugyanilyen másik ügyben a bíróság el sem indította azt, mert nem tartotta megalapozottnak. Azt is elmondta, azért döntött a Quaestor-kötvény megvásárlása mellett, mert tudta, hogy bármikor ki tudja venni pénzét, ahogy erre idén március 6-án sor is került. A részletekről elmondta, iratokkal tudja bizonyítani, hogy a négyórás banki utalási időt figyelembe véve még 6-án meg kellett volna kapnia az összeget, a Quaestor azonban csak 9-én délután utalta a kérdéses, mintegy 2,4 millió forintot számlájára. Megemlítette, a kivett összeggel unokája egy nagyobb kiadását támogatta. Értetlenségét fejezte ki, hogy amíg a kisbefektetők ellen tucatszám indítja a PSFN a pereket, a legnagyobb, 3,8 milliárd forintos kifizetés ügyében nem kezdeményeznek jogi eljárást.Érvelését alátámasztandó arra hívta fel a figyelmet, hogy évek adatsorai bizonyíthatják, azon a módon, ahogy ő kivette pénzét, nagyon sokan lejárat előtt szálltak ki a befektetésből, hiszen éppen ez volt a papír megvételének értelme: baj esetén azonnal pénzhez juthatnak. Egyúttal kezdeményezte, hogy a felperes gyűjtse össze a 2015. március 6. előtti két év forgalmi adatait, mert ezek bizonyítani fogják az általa elmondottakat. Ugyancsak kezdeményezte, hogy gyűjtse össze és tárja a bíróság elé, pontosan milyen körülmények között utaltak vissza 3,8 milliárd forintot a nemzeti kereskedőház számára. Nehezményezte, hogy bár idén április 22-én indította a felszámolási eljárást a PSFN, mégis csak most kezdeményezett pert ellene. Arra is felhívta a figyelmet, hogy – miután szerinte a PSFN kicsúszott a perindításra rendelkezésre álló 90 napos határidőből – jelentős kár érheti, amennyiben a bíróság a felszámolónak ad igazat. A tavasszal elfogadott Quaestor-törvény értelmében ugyanis teljes kártalanításra lenne jogosult, a kérelem beadásának június határidejéről azonban lecsúszott, hiszen ő már március elején kiszállt a vállalati kötvényből, arról pedig fogalma sem volt, hogy hónapokkal később perelni fogja a felszámoló.A bíróság elrendelte az alperes által kért adatok beszolgáltatását, és november 11-re elnapolta a tárgyalást.Az ügy kapcsán Kálmán-Pikó István, a Quaestor-károsultak egyik képviselője lapunknak elmondta, véleménye szerint megalapozatlan a kereset, illetve hogy sorstársa olyan érveket sorakoztatott föl a bíróság előtt, amelyek alapján a bíróság el fogja utasítani a felszámoló keresetét. Hozzátette, személyes tapasztalata, hogy szabályosan vette föl az ügyfél idő előtt a befektetését, s hogy ezt fogják igazolni a bekért adatok is. Persze akár az is elképzelhető, hogy elveszti a pert az ügyfél, azonban visszaperelheti az összeget, mondván, a felszámoló késedelmesen indította el a pert, s ő ezért kicsúszott a kártalanítási határidőből. Furcsának tartja, hogy egy olyan napi gyakorlat miatt perelik a kisbefektetőket, amely megszokott volt az üzletmenetben. Szó sem volt bennfentes információról, hiszen Tarsoly Csaba nem hozzájuk, hanem állami vezetőkhöz futott a csődveszély hírével. Tehát ahelyett, hogy a kisbefektetőket vonnák eljárás alá, inkább azt kellene vizsgálni, pontosan milyen körülmények között kapta vissza 3,8 milliárd forintját a külügyi tárca alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.A pártok közül a hírre reagálva a Jobbik ígéretet tett, hogy kormányra kerülése esetén elszámoltatja a Quaestor-ügy felelőseit és azokat, akik jelenleg hátráltatják az igazságszolgáltatást. Az Együtt szintén az MNKH felelősségét feszegeti, s bejelentette, ha a felszámoló nem vizsgálja ki a pénzkivétel mikéntjét, a párt feljelenti a kereskedőházat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.