Dél-Koreában 4-5 ezer 2014–2015-ben gyártott VW Jetta és Golf, valamint Audi A3-as modellt vizsgálnak meg – nyilatkozta Park Pan-kyu, a koreai környezetvédelmi minisztérium igazgatóhelyettese a Reutersnek, hozzátéve, hogy amennyiben beigazolódnak a gyanúik, úgy a vizsgálatot kiterjesztik valamennyi német dízelautóra. A koreaiak arra a hírre reagáltak, hogy az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma pénteken bűnügyi eljárást indított a világ jelenleg legnagyobb autógyártója ellen amiatt, hogy a VW dízel-személygépkocsijaiban használt szoftverek meghamisítják a mérgező anyagok kibocsátására vonatkozó adatokat. A csalás miatt a VW elleni pénzügyi szankciók akár a 18 milliárd dollárt is meghaladhatják a sajtóhírek szerint, aminek nyomán a Volkswagen részvényei 19 százalékot zuhantak a hétfői tőzsdei kereskedésben (kedd délig pedig már 32 százalék volt a mínusz hétfő reggelhez képest). Az Egyesült Államokban az Audi A3-as, a VW Jetta, Beetle, Golf és Passat modelljei buktak meg a vizsgálaton. (A bbc.com értesülése szerint világszerte 11 millió járművet érinthet a botrány.) Azóta az is kiderült, hogy a VW 6,5 milliárd eurót, nagyjából 2 ezer milliárd forintot "tett félre" a következmények kezelésére.
Ázsiában az autókonszern helyi képviselete, a Volkswagen Korea egyelőre nem kommentálta a híreket, az Európai Bizottság viszont kapcsolatba lépett a VW-vel és az Egyesült Államok szabályozó hatóságával, hangsúlyozva: egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy a csalás az Európában forgalomba hozott járműveket is érintheti. Ausztráliában a képviselet megkereste az anyacéget, hogy miképpen járjanak el, attól függetlenül, hogy hamis szoftverek kerültek-e a kontinensen eladott személygépkocsikba vagy nem, mindenesetre az ausztrál kormányzati hatóságok még nem jeleztek – fűzte hozzá a cég szóvivője. A német rivális márkáknál, a Daimlernél és a BMW-nél pedig lakonikusan csak annyit közöltek, hogy őket nem érinti a VW botránya.
Michael Horn, a VW amerikai képviseletének vezetője a 2016-os Passat-modell New York-i pazar körítéssel levezényelt bemutatóján kifakadt, mondván, hogy cége „totálisan elbaltázta”, és változtatásra tett ígéretet. A rendezvényen kerülte is annak bizonyítását, hogy környezetvédelmi szempontból a Passat a „tiszta dízel” kategóriába tartozna, helyette a jármű parkolást segítő érzékelőrendszerét és a baleseteket megelőző technológiáját ecsetelte.
Egyelőre nem világos, hogy a botrány teljes költsége mekkorára rúg majd, a vásárlók milyen kártérítési igénnyel lépnek fel, mindenesetre a hírbe hozott modellek értékesítését már felfüggesztették az Egyesült Államokban és Kanadában, ami önmagában is jelentős veszteséggel jár majd.
Visszatérve a Távol-Keletre, a csalás súlyos csapást mérhet a virágzó dél-koreai piacra is. A 2011-es szabadkereskedelmi megállapodás óta jelentősen megugrott a német autók eladása az országban, 2015 első nyolc hónapjában 18,2 százalékkal több járművet értékesítettek Dél-Koreában, 4,5 milliárd dollár értékben. A 2014-es teljes éves növekedés pedig 42,5 (!) százalékos volt. Ráadásul a Volkswagen- és az Audi-modellek az összes behozott autó 28,2 százalékát tették ki az év első nyolc hónapjában a Koreai Személygépkocsi-importőrök és -forgalmazók Egyesületének adatai szerint.
Mindebből persze a helyi márkák, így a Hyundai és leánycége, a Kia Motors profitálhatnak – kommentálta Suh Sung-moon, a Korea Investment & Securities elemzője, azzal magyarázva, hogy a dél-koreai vásárlók nagyon érzékenyek a hírekre, különösen a károsanyag-kibocsátási információkra, ami biztosan hatással lesz majd a behozatali piacra.
