A tavalyi volt a sorban az ötödik olyan esztendő, amikor növekedett a nemzetközi befektetői aktivitás Lengyelország ingatlanpiacain. A lengyel lakóingatlan-piac fejlődése és az ország gazdasági teljesítménye között szoros összefüggés van, a Nemzetközi Valutaalap jelentése alapján pedig Lengyelország az egyetlen uniós tagállam, amely el tudta kerülni a pénzügyi világválság okozta tartós recessziót, így a lengyel hazai össztermék (GDP) egy évtizede növekszik. A csúcsot a 2004-es uniós csatlakozást követő évek jelentették, amikor nagy mennyiségű külső befektetés érkezett az országba, és az ingatlanárak rohamtempóban növekedtek – áll a Duna House régiós ingatlanpiaci elemzésében.
Az összefoglaló szerint egyértelmű fejlődést mutat a csehországi lakóingatlan-piac is, ahol 2012 óta folyamatos a növekedés. Itt a szektor a GDP korábbi csökkenése mellett is el tudott kezdeni növekedni: a cseh nemzeti össztermék 2012-ben 0,7 százalékkal esett vissza, míg a lakásárak 3,1 százalékkal nőttek. Ennek egyik oka a külföldi, nagyrészt orosz és ukrán befektetők megjelenése, amely 2014-ben is komoly szerepet játszott az ingatlanpiac fejlődésében. A cseh statisztikai hivatal adatai alapján tavaly 2,74 százalékkal nőttek a lakásárak, míg az Eurostat összesítése szerint az idei év első negyedévében reálértéken az ingatlanárak már-már elérik a válság előtti szintet.
A tanulmányból az is kiderül, hogy Csehországhoz hasonlóan Romániában is javulóban van az ingatlanpiac helyzete: a válság alatt 33 százalékkal esett vissza az új lakásfejlesztési projektek száma, ez a tendencia viszont megállt 2013-ra, sőt, az előző évhez képest 1,8 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, amely arány 2014-ben 2,7 százalékra nőtt. A lakásárak terén szintén lassú növekedés tapasztalható, jelenleg a 2006. második negyedévi, azaz közvetlenül a nagy áremelkedések előtti szintek jellemzők. A jelenlegi tendenciákhoz nagyban hozzájárul a 2009-ben indított „Első otthon” program, amelynek keretében az első lakóingatlan megszerzéséhez szükséges hitel maximum 50 százalékát – legfeljebb 60 ezer euróig – a román állam nyújtja alacsony kamatláb mellett.
Szlovákiában a tavalyi év azonos időszakában mért enyhe csökkenéshez képest 2015 első negyedévére észrevehetően növekedett a lakáspiaci átlagár, amely immár meghaladta a bázisként használt 2010-es értéket. Ebben az ország erős gazdasági teljesítménye, illetve a 2014 óta a magánszféra által igényelhető állami támogatás is szerepet játszott: a nyomott kamatlábbal működő lakáshitelrendszer megkönnyíti a magáncélú lakásvásárlást. Hasonlóan ágazaterősítő kormányzati intézkedés volt az európai uniós csatlakozás óta – 2004. május – érvényes ingatlanadó eltörlése – írja az összefoglaló.
Szakértők szerint Magyarországon a külföldi és a hazai vevők befektetési célú vásárlásai mozgatják leginkább a piacot. A forgalom megélénkülésében azonban az is jelentős szerepet játszik, hogy országunkban manapság viszonylag könnyen hozzá lehet jutni az alacsony kamatú lakáshitelekhez. Emellett idehaza júliusban megjelent a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is, amely támogatást biztosít az ingatlanvásárlásokhoz. Így Magyarországon jelenleg egyszerre több körülmény is segíti az adásvételek felpörgését.
– A lakásárak emelkedése és a kiadott építési engedélyek számának növekedése egyértelműen a régiós ingatlanpiac bővülését mutatja. Ez párhuzamba állítható az országok gazdasági bővülésével, illetve a kormányzati programok is pozitív hatással vannak az ingatlanpiac különböző szegmenseire. Az olyan intézkedések, mint a DNA (romániai korrupcióellenes ügyészség) felállítása vagy a cseh gazdaságélénkítő lépések, elsősorban a nagybefektetők bizalmának elnyerésében játszanak szerepet. Ezzel párhuzamosan a fiatalok lakáshoz jutását segítő lengyel program vagy a szlovák állami támogatású lakáshitelrendszer, együtt az alacsony kamatlábakkal, a kereslet élénkítését eredményezik – fejtette ki Doron Dymschiz, a Duna House cégcsoport társtulajdonosa.
