A közgazdász szerint a görög gazdaság egyik fő problémája az alacsony versenyképesség és az euró maga, amelyet „halálos” hatásúnak tart, és amely a független monetáris politika feladását és a külkereskedelmi mérleg felborulását okozta. A görög helyzetet Lengyelországéval hasonlította össze, ahol – mint mondta – még a görögöknél is gyengébb a versenyképesség, ennek ellenére a belső kereslet fenntartása miatt sikerült elkerülni a recessziót. Ezzel szemben a görögöknél az újabb megszorító intézkedések tovább apasztják az amúgy is lanyha belső fogyasztást. Ráadásul a lengyelek megtartották a zlotyt, ami jóval nagyobb mozgásteret hagyott az ország számára.
Mindezek alapján a szakember arra jutott, hogy hamvába holt az új mentőcsomag, és az államadósság részleges elengedése nélkül kezelhetetlen a görög válság. – A görögök vagy dűlőre jutnak a hitelezőkkel az adósság mérsékléséről, vagy nem marad más választásuk, mint kilépni az euróövezetből, ennyi adósságot ugyanis képtelenség visszafizetni – hangsúlyozta a közgazdászprofesszor. Utalt arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap már korábban kiadott egy elemzést, amely ugyanezt támasztotta alá. Szerinte az adósságteher ma már annyira sok, hogy a futamidők kitolásával és a kamatok csökkentésével sem kezelhető, ezért elkerülhetetlen az egyszeri adósságleírás, amely pszichológiai szempontból is túl tudná lendíteni az országot a válságon. Mint mondta, B tervként a népszavazás után be lehetett volna vezetni egy párhuzamos valutát az euró mellett, és így jobb pozícióból lehetett volna a tárgyalásokat folytatni Brüsszellel.
A közgazdász úgy véli, hogy a görög gazdaságot elsősorban a hazai vállalkozások húzhatják ki a kátyúból, nem pedig a hitelből létrehozott új állami beruházások. Ehhez azonban szerinte nem szabad újabb adóterheket rakni a vállalkozókra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!