Belerokkan Görögország a 86 milliárd eurós, immár harmadik nemzetközi mentőcsomagba, mert a hitelhez kapcsolt feltételek teljesíthetetlenek. Erről Paul Krugman Nobel-díjas közgazdászprofesszor beszélt hétfőn a Szkai görög televízió csatornának adott interjújában, az International New York Times athéni konferenciája alkalmából. A tekintélyes közgazdász kifejtette: az euróövezet vezetői olyan megszorításokat és pénzügyi többletet várnak el Athéntól, amelyre egyetlen ország sem lenne képes.
A görög parlamentben augusztus közepén elfogadott csomag szerint jövőre fél, 2017-ben 1,75, a rá következő évben pedig már 3,5 százalékos elsődleges többlettel kellene zárni az éves költségvetést, és ebből a pluszforrásból törlesztenék az államadósságot. Krugman szerint azonban lehetetlent kértek a görögöktől, mert ilyen mértékű többletet nem képes egy gazdaságilag legyengült állapotban lévő, zsugorodó teljesítményű ország előállítani. Görögországban a munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot – a fiatalok körében ennek dupláját –, és a társadalom több mint 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A közgazdász utalt arra, hogy még az unió előrejelzése szerint is idén több mint két százalékkal csökken a gazdasági teljesítmény, amely még jövőre is mínuszban lesz, és csak utána várható némi fellendülés.
A mentőcsomaghoz fűzött újabb szigorításokat Krugman társadalmi szempontból is túl soknak tartja, mert a lakosságnak hosszú évek óta több megszorítást kellett elviselnie. Az euróövezet pénzügyminisztereinek tanácsa, a Eurogroup most újabb adóemelést, az állami kiadások csökkentését, a nyugdíjkorhatár felemelését, az adóbehajtás hatékonyságának növelését és számos állami vállalat privatizációját írta elő, utóbbit hozzávetőleg 50 milliárd euró értékben.
Krugman a szerkezeti átalakítások szükségességével egyetért ugyan, azonban egy tartósan recessziós környezetben nehezen tartja megvalósíthatónak. Spanyolországgal vont párhuzamot, ahol véleménye szerint azért nem tartott sokáig a visszaesés, mert a megszorításokat viszonylag rövid idő alatt véghezvitték, és nem vezettek be újakat.
A közgazdász szerint a görög gazdaság egyik fő problémája az alacsony versenyképesség és az euró maga, amelyet „halálos” hatásúnak tart, és amely a független monetáris politika feladását és a külkereskedelmi mérleg felborulását okozta. A görög helyzetet Lengyelországéval hasonlította össze, ahol – mint mondta – még a görögöknél is gyengébb a versenyképesség, ennek ellenére a belső kereslet fenntartása miatt sikerült elkerülni a recessziót. Ezzel szemben a görögöknél az újabb megszorító intézkedések tovább apasztják az amúgy is lanyha belső fogyasztást. Ráadásul a lengyelek megtartották a zlotyt, ami jóval nagyobb mozgásteret hagyott az ország számára.
Mindezek alapján a szakember arra jutott, hogy hamvába holt az új mentőcsomag, és az államadósság részleges elengedése nélkül kezelhetetlen a görög válság. – A görögök vagy dűlőre jutnak a hitelezőkkel az adósság mérsékléséről, vagy nem marad más választásuk, mint kilépni az euróövezetből, ennyi adósságot ugyanis képtelenség visszafizetni – hangsúlyozta a közgazdászprofesszor. Utalt arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap már korábban kiadott egy elemzést, amely ugyanezt támasztotta alá. Szerinte az adósságteher ma már annyira sok, hogy a futamidők kitolásával és a kamatok csökkentésével sem kezelhető, ezért elkerülhetetlen az egyszeri adósságleírás, amely pszichológiai szempontból is túl tudná lendíteni az országot a válságon. Mint mondta, B tervként a népszavazás után be lehetett volna vezetni egy párhuzamos valutát az euró mellett, és így jobb pozícióból lehetett volna a tárgyalásokat folytatni Brüsszellel.
A közgazdász úgy véli, hogy a görög gazdaságot elsősorban a hazai vállalkozások húzhatják ki a kátyúból, nem pedig a hitelből létrehozott új állami beruházások. Ehhez azonban szerinte nem szabad újabb adóterheket rakni a vállalkozókra.
