A minisztérium cserébe vállalja, hogy a fejlesztéssel érintett területekre nem nyújt állami vagy uniós támogatást más piaci szereplőknek – tette hozzá. További 270 ezer háztartás elérésére tesz önerős vállalást az Invitel, a UPC, a Tarr Kft. és hetven másik szolgáltató, az erről szóló megállapodásokat a következő két hétben írják alá a felek.
Felidézte, hogy csaknem 1 millió háztartásban még nem érhető el a nagy sebességű internetszolgáltatás. A Digitális Magyarország kormányzati program mintegy 500 ezer családhoz, vállalkozáshoz, valamint közintézményhez juttatja el a széles sávot, a fennmaradóknál önerős szolgáltatói kiépítés valósul meg.
Kara Ákos hangsúlyozta, hogy a digitális eszközök és az internet használata ma már nem választás kérdése, a programmal ezért a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzték ki célul. Azt vállalták, hogy 2018-ra minden háztartásban elérhetővé válik a széles sávú internet, a digitális írástudás elterjedésével pedig javul az állampolgárok egyéni életminősége.
Az államtitkár az eddig elért eredmények közül kiemelte, hogy hálózati térkép készült Magyarországról, így pontosan azonosíthatók a fejlesztésre szoruló területek, és 2015 júliusában olyan törvénymódosító csomagot fogadtak el, amely ösztönzi a fejlesztéseket. Például ötéves közműadó-mentességet kapnak azok a cégek a hálózatukra, amelyek újonnan épülnek, illetve 100 megabit per szekundum sávszélességet tud biztosítani.
Az országos lefedettség megteremtéséhez továbbá 2015 augusztusában megnyílt Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán 68 milliárd forint vissza nem térítendő és 10 milliárd forint visszatérítendő uniós és hazai támogatási forrás áll rendelkezésre azokban a felzárkózó régiókban megvalósuló fejlesztésekre, ahol a szolgáltatóknak nem éri meg kizárólag piaci alapon beruházni a hálózatok kiépítésébe.
Solymár Károly Balázs, az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: az önerős vállalásokat és a pályázati forrásokból megvalósuló fejlesztéseket is nyomon követi a kormányzati informatikai fejlesztési ügynökség, és ellenőrzi, hogy valóban megvalósult-e a vállalt projekt.
Hozzáfűzte: a hálózatok hét évig nyílt hálózati kötelezettség alá esnek, tehát a közpénzből épült hálózatot meg kell nyitnia más szolgáltatók számára is, hogy megjelenhessenek a piacon, így a tervek szerint elérhető áron lesz a szolgáltatás.
Máthé Balázs, a Magyar Telekom jogi és társasági ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a saját erőforrásból megvalósított beruházás eredményeként 2015 végéig országszerte 440 ezer, 2018-ig pedig további 50 ezer háztartás számára válik elérhetővé a nagy sebességű, széles sávú internet a Telekom hálózatán. Ebből 230 ezer háztartás olyan úgynevezett fehér területeken található, ahol eddig még egyik szolgáltató sem volt jelen vezetékes internetszolgáltatással, vagy nem biztosított legalább 30 megabit per szekundum sebességű internetet.
Hozzáfűzte, hogy emellett a vállalat a fejlesztések helyszínein külön edukációs programokat is szervez az ott élők digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében. Elindul továbbá a digitális hálózatok fejlesztésére kiírt pályázaton, és így pályázati forrásokat is használhat majd a további hálózatépítésre.
