Nem tudni pontosan, hány letelepedési államkötvényt értékesített eddig az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), miután az intézet hónapok óta nem teszi közzé a vásárlók valós számát. Lapunk megkeresésére is csupán annyit közöltek, hogy augusztusban 682 darab ötvenezer eurós címletű papírt adtak el, de ebből nem lehet a pontos számadatokra következtetni. Ennek oka, hogy amikor januárban 250 ezerről 300 ezer euróra emelkedett a magyarországi letelepedés ára, a korábbi 250 ezer eurós névértékű kötvényeket hat darab ötvenezres névértékű papírra cserélték le.
A 682 darab ötvenezres kötvény hattal elosztva viszont nem ad ki egész számot, vagyis aligha életszerű, hogy 113,6 külföldi állampolgár vásárolt kötvényt a közvetítő vállalkozásokon keresztül a nyár utolsó hónapjában. Lapunk információi szerint a törtszám csak úgy jöhetett ki, hogy még mindig értékesítettek a tavalyi 250 ezres, vagyis olcsóbb állampapírból.
Az ÁKK közlése szerint augusztusban 34,1 millió euró névértékű papír fogyott. A valós bevételre ebből nem lehet következtetni, mert a külföldiek megbízásából a közvetítő vállalkozások diszkontáron vásárolják meg a kötvényeket. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a 300 ezer euró helyett mintegy 270 ezer euró folyik be az államkasszába, s az állampapír majd csak a lejártakor, vagyis öt év múlva ér valóban 300 ezer eurót.
Az ÁKK titkolódzása részben érthető, mivel kényes programról van szó. Az Országgyűlés eddig Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága jelöli ki ugyanis, hogy milyen közvetítő vállalkozásokon keresztül jegyezhetik le a külföldiek a letelepedési kötvényeket. Jelenleg hat közvetítő cégnek van engedélye forgalmazásra, ezek közül – egy kivételével – mind olyan helyszínen van bejegyezve, ami az offshore cégek körében is igen népszerű.
A kínai és vietnami ügyfelekre specializált Hungary State Special Debt Fund például a Kajmán-szigeteken, de van ciprusi, máltai, liechtensteini és szingapúri cég is. Az átláthatósággal kapcsolatos kritikákra az állami szereplők gyakran hivatkoznak azzal, hogy ismertek a cégek tulajdonosai, azonban lapunk – bár kérte – nem kapta meg a cégek tavalyi évre vonatkozó kimutatásait, vagyis továbbra sem tudni, hogy mekkora hasznot vágnak zsebre, és mennyi adót fizetnek be tevékenységük után. Számításaink szerint csak tavaly év végéig több mint ötvenmilliárd forintnyi bevételt könyvelhettek el.
A cégek ugyanis hiába veszik meg csak 270 ezer euróért a papírokat az államtól, az ügyfelektől már elkérik a 300 ezer eurót, plusz 40–60 ezer eurós díjat is felszámolnak, továbbá ötezer eurót kérnek a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalnál történő ügyintézésért. Utóbbi öszszeget részben vagy egészben általában ügyvédi irodák kapják meg. Egy külföldi után tehát 75–95 ezer eurót zsebelnek be a közvetítő cégek. De ez csak számítgatás, mivel az állam nem kötelezi e társaságokat arra, hogy üzleti tevékenységükről beszámoljanak. Így azt sem tudni, hogy mekkora valós bevételre tesznek szert, noha az ötéves futamidő lejártával közpénz is kerül hozzájuk, lévén hogy az állam kamatot fizet a kötvények után, nem is keveset. Csak tavalyig mintegy 19 milliárd forintnyi közpénz halmozódott így fel, amit lejáratkor fizet ki az állam.
Az, hogy egy külföldi miért fizet több vagy kevesebb díjat a közvetítőknek, attól is függ, hogy rendelkezésére áll-e a kötény ára. Ha nincs pénze, akkor sincs gond, ugyanis információnk szerint a Hungary State Special Debt Fund nevű cég már szerződést kötött egy külföldi bankkal, amely hitelt nyújt a kötvényvásárláshoz. Ez értelemszerűen drágítja a „szolgáltatási díjat”, a banknak ugyanakkor alig van kockázata, hiszen a közvetítő cég letétbe helyezi az állampapírt, ami ezáltal fedezetként szolgál arra az esetre, ha a közvetítő csődbe menne vagy eltűnne.
A külföldi állampolgár már nem ilyen szerencsés, mivel a pénzéért cserébe nem kapja meg az államkötvényt, helyette a közvetítő vállalkozásoktól kap egy elismervényt, amely mögött nincs állami garancia.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-as törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az ÁKK-nál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet kapja meg.
A program indulása óta jelentősen csökkent a magyar állampapírok hozama, az ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar állampapíroké nyárra a másodlagos piacon másfél százalékra esett. Ennek hatására az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a szintén ötéves futamidőre és euróalapon kibocsátott magyar letelepedési államkötvények után több hozamot fizet az állam, mint amit a piaci ár indokolna. A letelepedési kötvény kamata ugyanis az ötéves eurókötvények hozamát követi, pontosabban a másodpiaci hozamnál másfél százalékkal olcsóbb befektetési formát jelent a külföldieknek. A törvény ugyanakkor kétszázalékos minimumhozamot garantál a vásárlóknak, vagyis jelenleg fél százalékkal többet fizet az állam az adófizetők pénzén a kötvénytulajdonosoknak, mint amit a piaci ár indokolna. A program indulása óta idén augusztusig 2863 külföldi vásárolt ilyen államkötvényt.
