Tudja valaki, hol van a hamis méz?

Az ügyben egyik áruházlánc sem érzi magát érintettnek.

De kik teszik ki a polcokra a silány alapanyagból készülő termékeket? Lapunk körkérdést intézett a bolthálózatokhoz, hogy ez kiderüljön. – A fogyasztók teljes biztonsága a legfontosabb számunkra – mondta lapunknak Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója. Az OMME mai rendezvényén maguk is jelen lesznek, és bejelentik, milyen típusú, a fogyasztók számára is teljes mértékben megnyugtató megoldást terveznek.

Az ország legnagyobb lefedettségű hazai élelmiszerlánca, a több mint 1650 településen 3000 üzletet fenntartó, magyar tulajdonú Coop Hungary Zrt.-től azt a hivatalos tájékoztatást kaptuk, hogy kizárólag egy mézbeszállítóval van szerződésük, ez pedig az európai piacon is jelenlévő dunavarsányi Aranynektár Kft. Ezt a társaságot korábban éppen a brüsszeli tüntetést szervező Takács Ferenc alapította, de jelenleg már a fia tulajdonában van; a legtöbb magyarországi áruházláncnak beszállítója. Például a Reál Hungária Élelmiszer Kft.-nek, ahol lapunknak először nem akartak nyilatkozni, aztán mégis elárulták, hogy az Aranynektár a beszállítójuk méz tekintetében. Annyit azért hozzátettek, tavaly is volt hatósági vizsgálat, de „még a minisztériumban sem mindig értik helyesen a dolgokat”.

A G’Roby üzletláncnál is büszkén állították, hogy csak magyar mézet forgalmaznak. Az egyik beszállítójuk szintén az Aranynektár Kft., a másik – szavaik szerint szintén régi és kipróbált partnerként – a Bivalyos Tanya. A Metro Kereskedelmi Kft.-nél már többféle mézet is tartanak – tájékoztattak. Az egyik ilyen a saját márkás Aro, a másik a Rioba, de van még a Metróban a Nagy és Fia méhészetből, illetve a Klenáncz Méhészetből származó méz is. A Klenánczról tudni lehet, hogy van olyan terméke, amelyen az unión kívüli eredetre is utaló jelzés szerepel, és voltak már botrányos esetei is. Például 2011-ben, amikor a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal több millió forintra bírságolta a céget, miután négy termékében antibiotikum-maradványt találtak. Ezeket ki is vonták a forgalomból – az intézkedés kizárólag a Metro áruházakat érintette. A méhészet tulajdonosa akkor úgy fogalmazott, termékeikben olyan csekély mértékben lépték át a nem megengedett összetevők a határértéket, amennyit a forgalomba hozatalkor még nem is voltak képesek mérni a laboratóriumok.

Kérdés, hogy mostanában került-e kereskedelmi forgalomba unión kívüli eredetre is utaló jelzéssel Klenáncz-méz. A SPAR Magyarország érdeklődésünkre írásban nyilatkoztatta mézbeszállítóit az ügyben, és ez alapján lapunknak elmondták: a Mézeskert 2002 Kft. egyértelműen kijelentette, hogy nem ad el sem kínai, sem unión kívüli mézet a SPAR-ba. A másik nyilatkozó, a Klenáncz Méhészetet üzemeltető Klenáncz József ugyancsak megerősítette, hogy nem szállít nekik kínai mézet vagy „EU és nem EU-országok mézkeveréke” megjelölésű terméket. Ám utóbbi címkével jelölt Klenáncz-mézet a napokban talált lapunk az Aldiban, 900 grammos kiszerelésben.

– Saját márkás mézünk származási helye a következőképpen van feltüntetve: EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék – mondta a Magyar Nemzetnek Samu Zsófia, az Auchan kommunikációs menedzsere. Hozzátette: a náluk kapható mézek a magyar élelmiszerkönyv előírásainak megfelelnek, csak és kizárólag bevizsgált alapanyagokból készülnek, és jelenleg is megvásárolhatók áruházaikban. Tőzsér Judit, a Lidl PR-vezetője kijelentette: a Lidl polcain kizárólag magyar méz található meg, Európai Unión kívüli származási helyekről nem forgalmaznak mézet, így Kínából sem. Ugyanebben az ügyben megkerestük a Tescót is: állításuk szerint a hipermarket polcain található mézek eredetmegjelölése teljes egészében megfelel a jogszabályi követelményeknek. Egyik áruházlánc sem tartja magát a mézbotrány érintettjének, így érdemben a méhészek vádjaira sem reagálnak, illetve nem tervezik készítményeik forgalmazásának beszüntetését.

Nem segítik a tisztánlátást a már idézett Nagy István szavai sem, aki korábban azt mondta, a statisztikai hivatal adatai alapján nem kerül kínai méz hazánkba, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy jelen van az üvegekben a kínai eredetű méz. Mindez szerinte felvetheti az eredethamisítás gyanúját. Hozzájárulhat a helyzet tisztázásához, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a méhészek mai akciójától függetlenül is megkezdte a vizsgálódást a hazai mézpiacon.