Nem tudják a magyarországi fogyasztók, milyen eredetű mézet vesznek le a boltok polcairól – de ez nem az ő hibájuk. A jelenlegi uniós szintű szabályozás szerint ugyanis a mézek csomagolásán csak azt kell feltüntetni, a termék a közösség területéről, azon kívülről, vagy valamilyen arányban innen is, onnan is származik-e.
Ezen áldatlan állapoton változtatnának azok a magyar és hozzájuk csatlakozó európai méhészek, akik ma Brüsszelben és Budapesten is demonstrációt tartanak. Nem mindegy ugyanis, melyik országot is takarja az „unión kívüli forrás” jelölés. Takács Ferenc, a brüsszeli demonstrációt szervező Kaposvár és Térsége Méhészegyesület tagja szerint laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy a Kínából az EU országaiba irányuló olcsó méz nagyobb hányada ipari hamisítvány. Bár fogyasztásuk nem jelent közvetlen veszélyt, ám a silány termék rontja a tisztességesen dolgozó, jó minőségű mézet előállító méhészek piaci pozícióját, megélhetését. Ezért átfogó laboratóriumi vizsgálatot sürgetnek, hogy kiderüljön, mennyi a kétes eredetű termék az uniós mézekben.
Emellett szeretnék elérni azt is, hogy a mézek eredetmegjelölési szabályait pontosítsák, a jelenlegi laza előírások ugyanis gyakorlatilag megfosztják a vásárlót a hamis és a valódi termékek közötti választás lehetőségétől. Bár a szabályozást tekintve a labda Brüsszel térfelén pattog, a problémára természetesen idehaza is fel kell hívni a figyelmet. Ezért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szintén demonstrációt tart ma egy budai bevásárlóközpont előtt. Azt ígérik, hogy az eseményen tájékoztatást adnak a kínai importmézek kockázatairól, szintén kérik a vonatkozó uniós rendelet módosítását, illetve „a fogyasztók tájékoztatása, az élelmiszer-biztonság növelése is szerepel még a témák között” a kiküldött meghívó tanúsága szerint.
Ez utóbbi valóban fontos szempont, mert a helyzet nem tűnik rózsásnak. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára legalábbis korábban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a fogyasztókat megtévesztik, mert miközben azt hiszik, hogy európai vagy magyar mézet fogyasztanak, valójában 70 százalékban kínai, 30 százalékban hozzákevert magyar méz kerül az asztalukra. Mindez rendkívül hátrányos a magyar méhészek számára, akik kiváló minőségű mézet termelnek. Leszögezte: a szaktárca határozottan visszautasítja azt a kereskedői magatartást, amely a vásárlókat megtévesztve magyar címke alatt is kínai importból származó mézet ad el.
De kik teszik ki a polcokra a silány alapanyagból készülő termékeket? Lapunk körkérdést intézett a bolthálózatokhoz, hogy ez kiderüljön. – A fogyasztók teljes biztonsága a legfontosabb számunkra – mondta lapunknak Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója. Az OMME mai rendezvényén maguk is jelen lesznek, és bejelentik, milyen típusú, a fogyasztók számára is teljes mértékben megnyugtató megoldást terveznek.
Az ország legnagyobb lefedettségű hazai élelmiszerlánca, a több mint 1650 településen 3000 üzletet fenntartó, magyar tulajdonú Coop Hungary Zrt.-től azt a hivatalos tájékoztatást kaptuk, hogy kizárólag egy mézbeszállítóval van szerződésük, ez pedig az európai piacon is jelenlévő dunavarsányi Aranynektár Kft. Ezt a társaságot korábban éppen a brüsszeli tüntetést szervező Takács Ferenc alapította, de jelenleg már a fia tulajdonában van; a legtöbb magyarországi áruházláncnak beszállítója. Például a Reál Hungária Élelmiszer Kft.-nek, ahol lapunknak először nem akartak nyilatkozni, aztán mégis elárulták, hogy az Aranynektár a beszállítójuk méz tekintetében. Annyit azért hozzátettek, tavaly is volt hatósági vizsgálat, de „még a minisztériumban sem mindig értik helyesen a dolgokat”.
A G’Roby üzletláncnál is büszkén állították, hogy csak magyar mézet forgalmaznak. Az egyik beszállítójuk szintén az Aranynektár Kft., a másik – szavaik szerint szintén régi és kipróbált partnerként – a Bivalyos Tanya. A Metro Kereskedelmi Kft.-nél már többféle mézet is tartanak – tájékoztattak. Az egyik ilyen a saját márkás Aro, a másik a Rioba, de van még a Metróban a Nagy és Fia méhészetből, illetve a Klenáncz Méhészetből származó méz is. A Klenánczról tudni lehet, hogy van olyan terméke, amelyen az unión kívüli eredetre is utaló jelzés szerepel, és voltak már botrányos esetei is. Például 2011-ben, amikor a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal több millió forintra bírságolta a céget, miután négy termékében antibiotikum-maradványt találtak. Ezeket ki is vonták a forgalomból – az intézkedés kizárólag a Metro áruházakat érintette. A méhészet tulajdonosa akkor úgy fogalmazott, termékeikben olyan csekély mértékben lépték át a nem megengedett összetevők a határértéket, amennyit a forgalomba hozatalkor még nem is voltak képesek mérni a laboratóriumok.
Kérdés, hogy mostanában került-e kereskedelmi forgalomba unión kívüli eredetre is utaló jelzéssel Klenáncz-méz. A SPAR Magyarország érdeklődésünkre írásban nyilatkoztatta mézbeszállítóit az ügyben, és ez alapján lapunknak elmondták: a Mézeskert 2002 Kft. egyértelműen kijelentette, hogy nem ad el sem kínai, sem unión kívüli mézet a SPAR-ba. A másik nyilatkozó, a Klenáncz Méhészetet üzemeltető Klenáncz József ugyancsak megerősítette, hogy nem szállít nekik kínai mézet vagy „EU és nem EU-országok mézkeveréke” megjelölésű terméket. Ám utóbbi címkével jelölt Klenáncz-mézet a napokban talált lapunk az Aldiban, 900 grammos kiszerelésben.
– Saját márkás mézünk származási helye a következőképpen van feltüntetve: EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék – mondta a Magyar Nemzetnek Samu Zsófia, az Auchan kommunikációs menedzsere. Hozzátette: a náluk kapható mézek a magyar élelmiszerkönyv előírásainak megfelelnek, csak és kizárólag bevizsgált alapanyagokból készülnek, és jelenleg is megvásárolhatók áruházaikban. Tőzsér Judit, a Lidl PR-vezetője kijelentette: a Lidl polcain kizárólag magyar méz található meg, Európai Unión kívüli származási helyekről nem forgalmaznak mézet, így Kínából sem. Ugyanebben az ügyben megkerestük a Tescót is: állításuk szerint a hipermarket polcain található mézek eredetmegjelölése teljes egészében megfelel a jogszabályi követelményeknek. Egyik áruházlánc sem tartja magát a mézbotrány érintettjének, így érdemben a méhészek vádjaira sem reagálnak, illetve nem tervezik készítményeik forgalmazásának beszüntetését.
Nem segítik a tisztánlátást a már idézett Nagy István szavai sem, aki korábban azt mondta, a statisztikai hivatal adatai alapján nem kerül kínai méz hazánkba, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy jelen van az üvegekben a kínai eredetű méz. Mindez szerinte felvetheti az eredethamisítás gyanúját. Hozzájárulhat a helyzet tisztázásához, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a méhészek mai akciójától függetlenül is megkezdte a vizsgálódást a hazai mézpiacon.
