Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén és a Parlament falain kívül is folytatódott tegnap a földtörvény várható módosításával kapcsolatos szakmai és politikai vita. A kedélyeket az elmúlt napokban leginkább az korbácsolta fel, hogy – szemben a 2010-es fordulat óta hangoztatott kormányzati célokkal – mégis licitálhatnak az állami földek hétfőn kezdődő árverésein a külföldi állampolgárságú, de helyben lakó „földművesek”. Lázár János kancelláriaminiszter a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: ehhez az Európai Bizottság (EB) a magyar és az uniós szabályoknak megfelelően ragaszkodott, miután az MSZP és a Jobbik „feljelentette a magyar kormányt” az Alkotmánybíróság mellett az EB-nél is. A miniszter – és korábban azonos tartalommal Kovács Zoltán államtitkár – kijelentései miatt az MSZP tegnap perrel fenyegetett.
Az új helyzet gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány egyik legfőbb célját adta fel. Orbán Viktor 2010 márciusában, azaz a választási kampány hajrájában úgy fogalmazott, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz, külföldi Magyarországon soha nem vehet termőföldet, és ez nem Brüsszeltől függ, hanem tőlünk.
– Elköteleztem magam, hogy megvédjem a magyar termőföldet, mert a magyar gazdaság csak a mezőgazdaságra támaszkodva emelkedhet föl – jelentette ki öt évvel ezelőtt a választási kampányban a kormányfő.
Megdöbbentőnek és érthetetlennek tartja a lapunkkal közös tulajdonosi hátterű Mezort Zrt., hogy nem magyar állampolgárságú földművesek is részt vehetnek a hétfőn kezdődő földárveréseken. Hazánk egyik vezető agrártársaságának közleménye hangsúlyozza: azért is érthetetlen, hogy külföldiek juthatnak magyar termőföldhöz, mert a Mezort-csoporttal kötött szerződésekben az állam annak idején kifejezetten megtiltotta, hogy az általuk bérelt földekben, illetve az azokat kezelő társaságokban külföldi cégek vagy magánszemélyek bármilyen formában részesedést szerezzenek.
A földtörvény módosítása a törvényhozási bizottság tegnapi ülésén is téma volt. A testület tárgyalta – és később elfogadta – Győrffy Balázs fideszes képviselőnek, az agrárkamara elnökének azon javaslatát, hogy a földhaszonbérletek esetében váljon lehetővé a bérleti díj időszakonkénti módosítása. Az eredeti előterjesztésben még az szerepelt, hogy erre a szerződés megkötését követő két év után lehet mód, ám az új előterjesztésben már csak 90 nap szerepel. A beadvány szerint arra sem lenne lehetőség, hogy az új bérbeadó külön díj ellenében szakértői becslést kérhessen az agrárkamarától a piaci haszonbérleti díj összegéről.