Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén és a Parlament falain kívül is folytatódott tegnap a földtörvény várható módosításával kapcsolatos szakmai és politikai vita. A kedélyeket az elmúlt napokban leginkább az korbácsolta fel, hogy – szemben a 2010-es fordulat óta hangoztatott kormányzati célokkal – mégis licitálhatnak az állami földek hétfőn kezdődő árverésein a külföldi állampolgárságú, de helyben lakó „földművesek”. Lázár János kancelláriaminiszter a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: ehhez az Európai Bizottság (EB) a magyar és az uniós szabályoknak megfelelően ragaszkodott, miután az MSZP és a Jobbik „feljelentette a magyar kormányt” az Alkotmánybíróság mellett az EB-nél is. A miniszter – és korábban azonos tartalommal Kovács Zoltán államtitkár – kijelentései miatt az MSZP tegnap perrel fenyegetett.
Az új helyzet gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány egyik legfőbb célját adta fel. Orbán Viktor 2010 márciusában, azaz a választási kampány hajrájában úgy fogalmazott, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz, külföldi Magyarországon soha nem vehet termőföldet, és ez nem Brüsszeltől függ, hanem tőlünk.
– Elköteleztem magam, hogy megvédjem a magyar termőföldet, mert a magyar gazdaság csak a mezőgazdaságra támaszkodva emelkedhet föl – jelentette ki öt évvel ezelőtt a választási kampányban a kormányfő.
Megdöbbentőnek és érthetetlennek tartja a lapunkkal közös tulajdonosi hátterű Mezort Zrt., hogy nem magyar állampolgárságú földművesek is részt vehetnek a hétfőn kezdődő földárveréseken. Hazánk egyik vezető agrártársaságának közleménye hangsúlyozza: azért is érthetetlen, hogy külföldiek juthatnak magyar termőföldhöz, mert a Mezort-csoporttal kötött szerződésekben az állam annak idején kifejezetten megtiltotta, hogy az általuk bérelt földekben, illetve az azokat kezelő társaságokban külföldi cégek vagy magánszemélyek bármilyen formában részesedést szerezzenek.
A földtörvény módosítása a törvényhozási bizottság tegnapi ülésén is téma volt. A testület tárgyalta – és később elfogadta – Győrffy Balázs fideszes képviselőnek, az agrárkamara elnökének azon javaslatát, hogy a földhaszonbérletek esetében váljon lehetővé a bérleti díj időszakonkénti módosítása. Az eredeti előterjesztésben még az szerepelt, hogy erre a szerződés megkötését követő két év után lehet mód, ám az új előterjesztésben már csak 90 nap szerepel. A beadvány szerint arra sem lenne lehetőség, hogy az új bérbeadó külön díj ellenében szakértői becslést kérhessen az agrárkamarától a piaci haszonbérleti díj összegéről.
Az elképzelést figyelemre méltó módon Répássy Róbert, a törvényalkotási bizottság Fidesz által delegált alelnöke is kritikával illette, jelezve: a földhaszonbérleti díjak nem egyértelmű meghatározása akár perek százaihoz vezethet. A vita, a konkrét javaslattól némileg elszakadva, kitért a külföldiek földvásárlási lehetőségére, valamint arra, hogy az „aranykalászos gazda” minősítés visszaélésgyanús megszerzésével illetéktelenek kezébe kerülhet a földvagyon. (Az aranykalászosgazda-képzés visszásságairól a Hír TV közölt riportot a héten. E szerint gyakorlatilag minden jelentkező megkaphatja a jövő héten induló földárveréseken való részvételhez szükséges minősítést anélkül is, hogy a kötelező képzési óraszám meglenne.) Staudt Gábor jobbikos képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami földértékesítéssel a helyben élő gazdák kárára olyanok is termőföldhöz juthatnak, akik nem foglalkoznak mezőgazdasággal, hanem bérbeadással kizárólag pénzügyi haszonra szeretnének szert tenni. A párt ezt a lehetőséget kizáró javaslatot is letett az asztalra, amit azonban a bizottság nagy többséggel leszavazott.)
A vitában a kormányt Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára képviselte. Mint kifejtette, a helyben lakó gazdák föld-elővásárlási jogát semmi nem veszélyezteti, így a frissen gazdaminősítést szerzett személyek – a vitában műparasztnak nevezett spekulánsok – nem juthatnak földhöz.
