– Sok Tisza-parti szerint azért lett a bajai halászlé előbb hungarikum, mint a szegedi, mert komoly lobbi állt mögötte. Zsigó Róbert egykori bajai polgármester közbenjárására hivatkoznak. Többen hasonlót mondanak a karcagi birkapörköltről, ezt Fazekas Sándor agrárminiszter sikerének tartják.
– Természetesen nem közömbös, hogy Zsigó Róbert jelenlegi élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár polgármester is volt, de ettől még nem áll lobbi a bajai halászlé mögött, hiszen köztudott, hogy a Duna-parti városban tömeges kultúrája van a halászlének. Egyszer személyesen is meggyőződtem arról, hogy rengeteg ott a halbolt, és egész másként viszonyulnak az emberek ehhez az ételhez. Ugyanez a tapasztalatom a karcagi birkapörkölttel kapcsolatban is: nincs mögötte személyes érdeke a miniszternek sem. Hungarikummá minden esetben egy különleges, egy-egy tájegység tipikus és mindenki által szerethető szellemi vagy anyagi terméke válhat.
– Tudja, hogy hány hungarikum szerepel a kiváló magyar élelmiszerek listáján?
– A csabai kolbász és a pálinka például a kiváló magyar élelmiszerek közé tartozik. Ettől függetlenül a Hungarikum Bizottságnak nem feladata, hogy vizsgálja a termékek minőségét. A törvényhez természetesen tartozik termékleírás, de szankciórendszer nem kötődik hozzá. Ezt egyébként nem is szeretném, a bizottság az ideális terméket védi, nem pedig a konkrétat.
– Akkor az sem gond, hogy a Magyar Gasztronómiai Egyesület a nemrég hungarikumnak minősített debreceni páros kolbászból húszfélét vizsgált meg, de mindössze egyet talált elégségesnek, a többi pedig nem érte el ezt a szintet?
– Örülök neki, hogy így járnak el a szervezetek, ez azt jelenti, hogy végzik a dolgukat. Ha van egy termékleírás, azt ellenőrizzék, mindenki dolgozzon a feladata szerint. Ha ezt is a Hungarikum Bizottságnak kellene elvégeznie, olyan apparátust kellene felállítani, amire nem alkalmas. Ha a 100 Tagú Cigányzenekar szóvá teszi, hogy mások is az ő nevüket használják, jogilag abba sem szólhatunk bele. Ha egy termék méltatlanná válik a nevére, nem mi járunk el. Csak felhívjuk a figyelmet, hogy baj van, mint ahogy azt tettük az őrölt paprika esetében is.
– Mire költi a bizottság azt a keretet, amiről nemrég lapunk is beszámolt? Az utóbbi két évben 1,4 milliárd forint volt a költségvetésük.
– A bizottságban dolgozó emberek nem kapnak díjazást. A kiadásokat a nemzeti értékek gyűjtésére, népszerűsítésére, gondozására fordítjuk. Japánban például nemrég nemzetközi cserkésztalálkozót szerveztek, ezt kétmillió forinttal támogatta a bizottság. Magyar termékeket népszerűsítettünk, főleg a gasztronómia és a táncház hírét vittük. A Színes Város Budapest Fesztivál révén a fiatalokat ismertetjük meg az egyetemes magyar kultúrával. A bizottság támogatásának köszönhető, hogy már Amerikában is ismerik a kalocsai mintát. Újvidéken hungarikumokat árusító üzlet nyílt, ahol ezzel együtt egy Zsolnay-kiállítás is megtekinthető. Arra is figyelmet és pályázati pénzt fordítottunk, hogy a hazai értéktárak vegyék fel a kapcsolatot a határon túliakkal. A szakmai főosztályhoz több száz pályázat érkezik, ezek segítségével elindult a települési, tájegységi és megyei értéktárak kiépítése is. Ezeken keresztül komoly önazonosság alakulhat ki, ezt kiemelt fontosságú munkának tartom.
– Számos hentes tartja úgy, hogy vastag kolbász kizárólag minimum 250 kilós sertésből készülhet. A bizottság által meghatározott, csabaira vonatkozó szám azonban 135 kilogramm, így sokak szerint valójában nem követi a hagyományos receptet. Mi ennek az oka?
– Hat plusz egy szakbizottsággal működik a szervezet, így komoly viták után dőlnek el, hogy mi alapján és milyen receptet követve minősítünk valamit hungarikumnak, a kérdésekben legtöbbször a szakemberek véleményére hagyatkozom.
– Ahhoz, hogy valami hungarikum legyen, nem kell, hogy ízig-vérig magyar gyökerű legyen? A szikvizet például egy Joseph Pristley nevű ember találta fel a 18. század végén, még díjat is kapott érte.
– A Hungarikum Bizottság álláspontja szerint a szikvíz magyar találmány, ami Jedlik Ányos nevéhez köthető, így teljes joggal minősítették hungarikumnak, ahogy később a fröccsöt is. Néha a túlságosan sok ismeret megakadályoz a tisztánlátásban. Túl kell lépni az ágazati sovinizmuson, a hungarikum olyan termék, amely érzelemgazdag, lehetne akár egy címer vagy egy jelkép, még egy kabalaállat is. Fontos, hogy legyen mellette történet, emlék, legenda, egy szerethető sztori. A természettudósok szerint a magyarországi szikes tavakat hungarikumokká kellene minősíteni. De a tavakban nincs az az érzelmi többlet, ami hozzájuk kapcsolódhatna. Egy ganajtúró bogárból sem lehet címerállat. Többen keresnek meg azzal, hogy van egy találmányuk és szeretnék, ha hungarikum lenne. Először azonban világhíressé kell válni, aztán lehet csak erről egyáltalán beszélni.
origo.hu
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív
