Tönkretennék Mezőhegyest

Azért gründolna új céget az állam, mert nem akar fizetni a ménesbirtokért?

Látszólag teljesülhet a szakma kívánsága: az ország legjobb fekete földjein gazdálkodó Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt területeket mégsem aprózza el teljes egészében az állam a földárverések útján, hanem mintagazdaságot akar ott létrehozni Mezőhegyesi Állami Ménes néven. Igaz, ennek működtetéséhez a kormány csak a korábbi terület felét, 3500-4000 hektár állami földet rendelne hozzá. Ráadásul az új Mezőhegyesi Állami Ménes tartósan állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozás lesz a kormány szándékai szerint, noha a 231 éve alapított ménesbirtokot nem lehet csak úgy egyszerűen újraalapítani. Jogutódja továbbra is a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. – véli Kun Mihály, a jelenlegi haszonbérlő agrárcég vezérigazgatója.

Egyes szakértők úgy látják, a kormány csak azért akarja már egy ideje elértékteleníteni a ménesbirtokot különböző intézkedéseivel, mert az nem fideszes hátterű. Előbb úgy próbálkozott, hogy – mivel a társaság által bérelt 8000 hektár állami földre kötött haszonbérleti szerződés 2017-ben lejár – 2037-ig új haszonbérlőkkel kötött szerződést a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.

Csakhogy az agrárcég mind a 27 érintett új haszonbérlőt perbe vonta, és ez jelenleg is folyik. Ennek ellenére a társaság által még használt, de 2017-től már újabb haszonbérlőknek adott állami földeket is kijelölte árverésre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A társaság erre ismét a Fővárosi Törvényszékhez fordult egy újabb beadvánnyal, amelyben kérte, hogy a vita jogerős elbírálásáig tiltsa el az NFA-t a kitűzött árverések lebonyolításától. Ám az a jogilag nonszensz helyzet alakult ki, hogy a Fővárosi Törvényszék éppen a mai napon tart meghallgatást a mezőhegyesi földárverések megtiltása ügyében, miközben az agrárcég által bérelt földek licitje már tegnap elkezdődött.

A tulajdonosok csaknem 3 milliárd forintot fordítottak a 2004-es vásárláskor a ménesbirtokra: komoly piaci alapokon nyugvó vétel volt, tehát szó sem volt „átjátszásról”, ahogy a Földművelésügyi Minisztérium fogalmazott – mondta lapunknak Kun Mihály, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a szaktárca részéről kijelentették: a mostani, mintagazdasággá történő fejlesztéssel javítanák ki azt a hibát, amit a szocialista kormány 2004-ben elkövetett, amikor a ménesbirtokot „magánkézbe játszotta át”. Szakértők felidézik: valójában az agrárcég 2004-es privatizációja óta szakmai szemmel is a magyar mezőgazdaság egyik „ékkövének” számít.

Kun Mihály épp ezért nem nagyon érti, miért kell az államnak mintagazdaság formájában újból létrehoznia azt, ami már megvan. Mint kifejtette, a kormány ezzel kapcsolatos elképzelése ugyanúgy értelmezhetetlen, mint eddigi hallgatása az ügyben. A cégvezető szerint erre az ellentmondásos viselkedésre csak az lehet a magyarázat, hogy nem a nagyüzemmel, illetve a mezőhegyesi gazdálkodással volt a gond, hanem azzal, hogy miért a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. végzi az adott tevékenységet.

De erre is van megoldás – mondta Kun Mihály –, hiszen a társaság több mint húsz tulajdonosa hajlandó lett volna eladni a tulajdonrészét. Ezt fel is ajánlották, ahogyan 1100 egyedes szarvasmarhatelepüket is, de választ nem kaptak. – Ha a társaság nem jól tette volna a dolgát, miért kell a dolgozókat biztosítani arról, hogy lesz munkahelyük? Hiszen megvan a munkahelyük, amit éppen a kormány tervezett intézkedése szüntet meg. A céget senki sem értesítette semmiről, a társaság jövőjével kapcsolatosan csak különböző nyilatkozatokat hallani – mondta a vezérigazgató. Felidézte, hogy tavaly októberben azt mondta a földművelésügyi miniszter, semmilyen nagybirtok nem kell Magyarországon. Most viszont épp azt jelentik be, hogy megmentik Mezőhegyest, és létrehoznak egy 4 ezer hektáros mintagazdaságot.

Az már csak hab a tortán, hogy a cég által bérelt 8 ezer hektáros területből mintegy 6200 hektárnak 2017-től már új bérlője van. Csak 1800 hektár „szabad” föld marad, és ha ehhez hozzáadják a méneshez tartozó 1200 hektárt, az még mindig csak 3 ezret tesz ki. Amennyiben a mintagazdaság valóban 4 ezer hektáron működik majd, milyen szempontok alapján választják ki a leendő haszonbérlők közül azokat, akik emiatt elveszítik a 2017-től 2037-ig összesen ezer hektár termőföldre érvényes bérleti jogukat? Akik veszítenek, szintén pereskedhetnek majd – véli Kun Mihály.

Mint rámutatott: a történések azért is érthetetlenek, mert egy hónapja jelent meg egy kormányrendelet arról, hogy 2016. január 1-jétől megalakul a Mezőhegyesi Állami Ménes mint költségvetési intézmény, azaz olyan különleges jogállású szerv jön létre, amely nem is számít adóalanynak számos tekintetben. Ezért az is kétséges, hogyan fog például helyi adót fizetni, uniós és nemzeti támogatást kapni a mintagazdaság.

– Csak azért csinálja mindezt a kormány, és öl bele az adófizetők pénzéből még többet, hogy neki legyen igaza? Nem lett volna egyszerűbb megegyezni? – tette fel a kérdést a vezérigazgató. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem sikerül megállapodni, az eddigi perek után kénytelenek lesznek újabb bírósági eljárást indítani.