Jelentősen átalakult a magyar adórendszer a Fidesz–KDNP öt éve tartó kormányzása alatt. A kormány azon célkitűzése, hogy a jövedelem típusú adózással szemben a fogyasztási adók felé forduljon, teljesült, más kérdés, hogy ennek milyen társadalmi következményei lettek – olvasható a portálon.
A cégek és a lakosság adóterhei is az infláció felett nőttek – a lakosság a fogyasztási adókból fizet többet, míg a személyi jövedelemadóból (szja) kevesebbet. Az adócsökkentésre vonatkozó tervek viszont nem valósultak meg.
A Napi.hu az adóváltozásokról szóló összefoglaló cikkében hozzáteszi: a 2009. volt az utolsó olyan költségvetési év, amely még nem két kormány társbérletében telt el, ezért tekintették kiindulónak ezt az esztendőt. Az eltelt öt évben látványosan, 40 százalék felett emelkedtek az adó- és járulékbevételek, miközben ebben az időszakban az árak átlagosan 20 százalékkal nőttek – nem utolsósorban annak következtében, hogy az előző két esztendőben defláció volt Magyarországon.
A cégek befizetései 48 százalékkal voltak magasabbak tavaly, mint 2009-ben, de még mindig a vállalatoktól származó adóbevételek a legalacsonyabbak. A cégek adóterhelése a speciális ágazati adók, így a legnagyobb bevételt hozó bankadó, közműadó miatt nőtt.
A fogyasztási adókból származó bevételek adják a költségvetési bevételek csaknem felét, ezen típusú adók súlya jelentősen növekedett – ami mögött egyértelmű kormányzati szándék húzódott meg. Az áfából csak tavaly 3286 milliárd forint folyt be. Az áfa fő kulcsa a 2009-es 25 százalékról 27 százalékra emelkedett.
Az áfakulcs emeléséhez hasonló mértékben emelték a bevételeket a feketegazdaságot megcélzó intézkedések, mint az online kasszák bevezetése a kiskereskedelemben vagy az ekáer-rendszer, a NAV online fuvarellenőrző és nyilvántartó rendszere.
A fogyasztásiadó-bevételeket növelte a pénzügyi tranzakciós adó és a biztosítási adó bevezetése, e két forrásból részben a lakosság évi 240 milliárd forintos többletbevételhez juttatta az államot.
A lakosság közvetlen befizetései, vagyis a személyi jövedelemadóból és az illetékekből származó bevételek csökkentek – ami kormányzati szándék volt. A többkulcsos szja megszűnt, előbb 16, majd az idén 15 százalékra csökkent.
