Nagy becsben tartott hungarikumként nemcsak nemzeti érték, hanem fontos magyar exportcikk is a libamáj. A hazánkban évente előállított mintegy kétezer tonna libamáj 70-80 százalékát külföldön értékesítik. A kivitel jelentős, értéke évente hozzávetőleg 40 millió euró, azaz több mint 12,5 milliárd forint. Magyarországon a libatenyésztés ráadásul több mint 20 ezer embernek ad munkát, akik jórészt hátrányos helyzetű vidéki térségekben élnek és dolgoznak. A rendkívül értékes árut egyre több helyen hamisítják, ma már gyakran találkozni azzal, hogy kacsamájat forgalmaznak libamájként.
– A libamáj rendszerint nagyobb, tömöttebb, világosabb, méretbeli eltérés sem jellemzi, egy pár kacsamájnál viszont gyakran előfordul, hogy az egyik fele, rendszerint a jobb oldala rövidebb, ezenkívül pedig általában sárgább, laposabb – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére a Vezér-Hús Baromfi Kft. ügyvezetője. Nagy István szerint a kilogrammonként 4800– 5500 forintért árusított libamáj vagy libát, vagy számlát nem látott, esetleg lopott volt. Mint mondta, nyolcezer forint alatt nemigen lehet valódi hízott libamájat vásárolni legálisan. Ők is nettó hétezer forint felett szerzik be, erre jön rá az általános forgalmi adó. Presztízsből tartják készleten, lényegében haszonkulcs nélkül kínálják 10 ezer forintért a terméket. Úgy látja, a kacsamáj reális kiskereskedelmi ára ennek nagyjából a fele, 4-5 ezer forint kilónként. Az ügyvezető szerint nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország libamáj-nagyhatalom, paradox módon ünnepekkor mégis gyakran hiány lép fel idehaza, olyan erős az export. Tapasztalatai szerint Európán belül továbbra is főként Franciaország és Belgium a felvevőpiac, de a Távol-Keleten is egyre nagyobb a kereslet, főként Japán révén.
– A külföldi piacra kerülve csak 20-30 százalékos az árkülönbség a kacsa- és a libamáj között, utóbbi azért kerül itthon kétszer annyiba, mert a fogyasztók többre értékelik mint hungarikumot – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a Lúdland Kft. ügyvezetője. Varga Artúr megerősítette, hogy éppen emiatt a két termék reális fogyasztói ára kilónként valóban 4-5, illetve 8-10 ezer forint. Mint mondta, a hamisításból fakadó megtévesztés elsősorban az áruszám ellenőrzésével küszöbölhető ki, de az átcímkézés csábításának gyakrabban engedhetnek a kisebb élelmiszer-csomagoló cégek, az efféle csalás a nagyobb vágóüzemeknél ritkán fordulhat elő. A szakember is felhívta a figyelmet a méretbeli különbségekre: bár kacsa- és libamájból is akad akár egykilós példány is, előbbiből 350, utóbbiból 450 grammos a jellemző alsó érték. A színükben rejlő árnyalatnyi különbség a belőlük nyerhető zsírnál jobban észrevehető: a libazsír fehér színű, sűrűn folyó, enyhén ikrás állagú, a kacsazsír inkább sárgás, vizesebb.
Lapunk megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról tájékoztatott, hogy mindennapi felhasználás során pusztán ránézésre, szabad szemmel és tapintással rendkívül nehéz megállapítani a csalást, gyakran még a sokat tapasztalt szakácsokat is megtéveszti az ilyen jellegű hamisítás. Ha kacsamájat hoznak forgalomba libamájként, érzékszervi vizsgálatokkal a hatósági szakemberek sem tudják egyértelműen azonosítani a terméket, ezért alkalmaznak fajazonossági DNS-vizsgálatot. Azt közölték lapunkkal, hogy 2014-ben nem tárt fel nagyobb volumenű libamáj-hamisítást a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága, 2015 novemberében viszont egy akció során több mint két tonna termék forgalmi korlátozását rendelték el a szakemberek, mintegy 10 millió forint értékben. Az ellenőrzéssel más cégek is a hatóság látókörébe kerültek, ezek a vizsgálatok jelenleg is folynak.
Brüsszelben egy fideszes európai parlamenti képviselő emelt szót a magyar libamáj ügye mellett a minap. Erdős Norbert az Európai Libamájszövetség találkozóján kiemelte: a libamáj melletti kiállással egy magyar nemzeti értéket, a mögötte álló egyedülálló kultúrát védik meg az indokolatlan támadásokkal szemben. A képviselő aláhúzta, hogy a szakszerű és kíméletes libatömés az uniós szabályozás értelmében jogszerűen folytatható minden tagállamban, így Magyarországon is. Emlékeztetett, hogy a 2013 őszén hungarikummá nyilvánított hízott libamáj hagyományos mezőgazdasági termék, ezért az Európa kulturális sokszínűségét is biztosító lisszaboni szerződés védelme alatt áll.
