Lapunk megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról tájékoztatott, hogy mindennapi felhasználás során pusztán ránézésre, szabad szemmel és tapintással rendkívül nehéz megállapítani a csalást, gyakran még a sokat tapasztalt szakácsokat is megtéveszti az ilyen jellegű hamisítás. Ha kacsamájat hoznak forgalomba libamájként, érzékszervi vizsgálatokkal a hatósági szakemberek sem tudják egyértelműen azonosítani a terméket, ezért alkalmaznak fajazonossági DNS-vizsgálatot. Azt közölték lapunkkal, hogy 2014-ben nem tárt fel nagyobb volumenű libamáj-hamisítást a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága, 2015 novemberében viszont egy akció során több mint két tonna termék forgalmi korlátozását rendelték el a szakemberek, mintegy 10 millió forint értékben. Az ellenőrzéssel más cégek is a hatóság látókörébe kerültek, ezek a vizsgálatok jelenleg is folynak.
Brüsszelben egy fideszes európai parlamenti képviselő emelt szót a magyar libamáj ügye mellett a minap. Erdős Norbert az Európai Libamájszövetség találkozóján kiemelte: a libamáj melletti kiállással egy magyar nemzeti értéket, a mögötte álló egyedülálló kultúrát védik meg az indokolatlan támadásokkal szemben. A képviselő aláhúzta, hogy a szakszerű és kíméletes libatömés az uniós szabályozás értelmében jogszerűen folytatható minden tagállamban, így Magyarországon is. Emlékeztetett, hogy a 2013 őszén hungarikummá nyilvánított hízott libamáj hagyományos mezőgazdasági termék, ezért az Európa kulturális sokszínűségét is biztosító lisszaboni szerződés védelme alatt áll.
