Az adófizetők fedezik a rezsi csökkentését?

Átalakítaná a kormányzat az energiapiacot, az áram és a gáz árát is emelni kellene a veszteségek elkerülése érdekében.

A jelenlegi alacsony áram- és gázárak ugyanis a tanulmány szerint csak addig tarthatók fenn, ameddig a kormány át nem veszi az árkorlátozással a korábbi években veszteségessé tett energiaszolgáltató cégeket a kiüldözött külföldi tulajdonosaiktól. Később ugyanis továbbra is összességében évi több tíz milliárd forint ráfizetést termelnének a szolgáltatók, de ez már az állami cég zsebét terhelné. Ezért a földgáz árát köbméterenként 24 forinttal, az áramét pedig kilowattóránként 3,2 forinttal kellene növelni ahhoz, hogy ne óriási ráfizetést termeljen az állami közműholding – derül ki a vitairatból.

Emellett az is kérdéses, mi lesz azon adók sorsa, amelyeket eddig nem építhettek be az árba a külföldi kézben lévő szolgáltatók. Ilyen például a közművezeték-adó, a Robin Hood-adó, a banki tranzakciós illeték és a hálózati földgázveszteség költsége. Abban az esetben ugyanis, ha a kormány eltörli ezeket a közterheket, több tíz milliárd forint hiányzik majd a költségvetésből. Akkor viszont az állami közműcégnél keletkezik ugyanekkora veszteség, ha maradnak az adók, amelyek eddig a energiaszolgáltatók külföldi tulajdonosainak a zsebét terhelték.

A dokumentum szerzője megjegyzi, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a mostani energiaárazás miatt, úgyhogy mire ebből büntetés lenne, addigra amúgy is vissza kellene emelni az árakat. A terv azzal is számol, hogy 2017 második felében, azaz még a választások előtt újabb rezsicsökkentést hajt végre a kormány. A kabinet arra számít, hogy ezt segíti majd az energiaimport-árak további csökkenése. Ezenfelül sikerül az állami közműszolgáltatót olyan helyzetbe hozni, hogy az képes legyen valamilyen módon végrehajtani a tarifacsökkentéseket.

A kormányzat további energetikai cégfelvásárlásaihoz, illetve a nemzeti közműcég beindításához a tanulmány szerint újabb csaknem 600 milliárd forintra lenne szükség. A pénzt a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül akarják összeszedni. Ez az állami bank ugyanúgy Németh Lászlóné államtitkársága alatt működik, mint az épülő közműholding. Az uniós szabályok miatt az MFB saját pénzt bő 90 milliárd forint erejéig adhat csak erre a célra. A többit az MFB hitelekből szedné össze, ehhez viszont költségvetési kezességvállalásra lesz szüksége, különben ekkora kitettség miatt a bank nem felelne meg az úgynevezett baseli szabályoknak.

Mártha Imre, az MVM korábbi vezérigazgatója a tervezet kapcsán lapunknak arról beszélt, hogy a kormányzat egyes esetekben túlzottan magas árat fizet az általa felvásárolt energiaszolgáltató cégekért anélkül, hogy előzőleg alapos hatástanulmányokat, valós értékbecsléseket készíttetne a cégekről. Az energetikai vállalatokban pedig meg lehetne tartani kisebb stratégiai befektetőket, külső magántulajdonosokat is, mivel a jelenlétük révén átláthatóbban működnének ezek a cégek.

– Összességében tovább finomítandónak, esetenként téves koncepciókra alapozott előzetes anyagnak tartom a most nyilvánosságra került energiapiac-átalakítási tervezetet – nyilatkozta Mártha Imre. A paksi áram költsége ugyanis nem a tulajdonostól, hanem az erőmű szakértőitől és – kisebb részben – felső vezetésétől, valamint a technológia hatékonyságától függ. Az energiaárakkal csak időlegesen lehet zsonglőrködni, a kabinet által kierőltetett további rezsicsökkentés csak illúzió. Hosszabb távon ugyanis vagy fogyasztóként vagy adózóként a lakosságnak mindenképpen meg kell fizetnie a valós költségeket, beleértve az amortizációt is.