Varga arról is beszélt, hogy Magyarország a külföldi tulajdonostól megvásárolt két kereskedelmi bank privatizálását valószínűleg összeköti az MKB Bank részvényeinek bevezetésével a Budapesti Értéktőzsdére. A kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal tavaly februárban az Erste Bank Hungary Zrt. 15-15 százalékos részesedésének megvásárlásáról kötött megállapodás szellemében jár el az MKB Bank és a Budapest Bank privatizációja során. A tárcavezető a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban közölte, hogy az Erste Bank Hungary 15 százalékos részesedésének átvételére júniusig sor kerül. A tavaly februári megállapodás értelmében a kormány 2016–17-ben jelentősen csökkenti a bankadót, és az adónem mérséklését 2018–19-ben is folytatja. A memorandumban a felek rögzítették azt is, hogy a magyar kormány nem törekszik közvetlen vagy közvetett többségi tulajdon megszerzésére rendszerszintű fontosságú helyi bankokban, illetve három éven belül átadja a magánszektornak az általa jelenleg birtokolt ilyen részesedéseket.
Az MKB privatizációjának egyik forgatókönyve az MKB tőzsdei bevezetése lehetne – közölte Varga Mihály a hírügynökséggel, hozzátéve, hogy nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy a Budapest Bank és az MKB Bank együtt kerüljön piacra. Ez utóbbi megoldást azonban nem részletezte.
A kabinet 2014-ben vásárolta meg az MKB-t a Bayerische Landesbank AG-tól, majd a Budapest Bankot a GE Capitaltől. Az MKB szanálásával megbízott Magyar Nemzeti Bank az MKB rosszhitel-állományát külön egységbe szervezte ki 2015-ben.
Varga Mihály az interjúban bejelentette azt is, hogy az energiaárak alacsonyan tartása érdekében további szolgáltatók felvásárlására is sor kerülhet. „Nem zárhatom ki további akvizíciók lehetőségét” – fogalmazott, jelezve, hogy a kormány az energiaipari ágazat nonprofit jellegének a megerősítésére törekszik. A kormány már több áram- és gázszolgáltatót vásárolt meg az E.On AG, az RWE AG és az Engie SA (korábban GDF Suez SA) vállalatoktól.
