Sokan sajnálták a fejlesztéspolitikában dolgozókat, amikor 2014 tavaszán megszüntették a közreműködő szervezeteket, hiszen valamennyi munkacsoport beolvadt egy minisztériumba, és az ottani bértábla szerinti fizetés átlagosan 30-40 százalékos bevételkiesést okozott nekik. Az intézkedés mintegy 2200 embert érintett, azokat, akik addig a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. vagy a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. alkalmazottjai voltak. Mindezt megelőzte az, hogy a Miniszterelnökség átvette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyeletét, az NFÜ megszűnésével párhuzamosan az irányító hatóságok is a tárcákhoz kerültek. Ezeknek az embereknek az új munkáltatója a Nemzetgazdasági, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Miniszterelnökség, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma lett. A bér miatt sokan hezitáltak, de a legtöbben végül elfogadták a korábbinál kedvezőtlenebb ajánlatot. Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár lapunknak megerősítette, hogy közép- és felsővezetők is távoztak anno, de a munkaerő mozgása 10 százalék alatti volt.
Lapunk úgy tudja, ma már kevesen szánják az érintett munkavállalókat, a tavaly év végéig teljesített 100 százalékos uniós pénzlehívás után ugyanis kétszer négy havi jutalmat kaptak. A nyolchavi extra bér információink szerint átlagosan bruttó 2,4 millió forintnak felelt meg fejenként, amiért hozzájárultak ahhoz, hogy a 2007–2013-as ciklus zárására több mint 9000 milliárd forint juthasson el a győztes pályázókhoz. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti kijelentésével viszont sokak úgy vélik, túl messzire ment az anyagi motiváció terén: 12 havi célprémiumot ígért, ha az új, 2014–2020-as fejlesztési időszak keretében idén legalább 2048 milliárd forint kifizetése megtörténik. A Magyar Nemzet úgy számolt, ez közel 10,2 milliárd forintnyi többletterhet jelent. Az eredmény úgy jött ki, hogy a bruttó 300 ezer forintos havi átlagfizetés munkáltatói költsége az adóval és a szakképzési hozzájárulással mintegy 385 ezer forint, ami egy évben közel 4,63 millió forint fejenként. Így a 2200-as állományt figyelembe véve máris eljutunk a tízmilliárdos nagyságrendig. Így a korábban sajnált dolgozók 2015– 2016-ban jó eséllyel 24 havi munkáért 44 havi jövedelemhez jutnak. Az irreálisan magas prémium két év alatt 16,96 milliárd forintjába kerül az államnak.