Nincs más választásunk, bezárunk májusban, versenytársainkhoz hasonlóan a szlovák, az osztrák, illetve a horvát piacon próbálunk meg érvényesülni – mondta a Magyar Nemzetnek egy budapesti érdekeltségű elektromoscigaretta-kereskedő, aki három üzlettel is rendelkezik a fővárosban. Mint mondta, nem érte őket váratlanul a működésük ellehetetlenítése, az utóbbi két-három évben nyilvánvalóvá vált, ez az ágazat szálka a kormányzat szemében. Azután faggattuk a szektor érintettjeit, hogy a Népszabadság megírta, mintegy száz hazai vállalkozás szünteti be a tevékenységét. Egy dunántúli forgalmazó lapunk érdeklődésére széttárta a karját: nincs mit tenni, lehúzzák a rolót. Az új évben már egyáltalán nem rendeltek árut, a meglévő készlet jelentős része így is a nyakukon marad. Kérdésünkre egy kelet-magyarországi e-cigaretta árus kijelentette, már így is több millió forintos a vesztesége, de még tesz egy kísérletet Szlovákiában, hátha ott sikerül talpra állnia.
Érdeklődésünkre egy neve elhallgatását kérő dohánypiaci szakértő azt húzta alá, hogy a kereslet és a kínálat ugyanúgy találkozni fog, csak a dohánytermékre szánt pénz nem magyar kisvállalkozók, hanem külföldi kézben lévő vállalatok bankszámláját gyarapíthatja. Magánszemélyként ugyanis bárki szabadon rendelhet a határainkon túl bejegyzett társaságok webáruházából, az elektromos cigit pedig néhány nap alatt ingyen ki is szállítják. Megállapította, öt felhasználóból három ezután Szlovákiából fog rendelni, a kérdés csak az, hogy szlovák cégtől vagy Szlovákiában adózó magyartól.
Lapunk megkeresésére egy fővárosi trafikos előrebocsátotta, akár 5-6 százalékos árbevétel-növekedést is jelenthet májustól a jogszabályváltozás, vidéki társa szerint érdemi előrelépést nem, legfeljebb plusz 1-2 százalékot hoz az értékesítés átszabása. A visszafogottabb várakozás állhat közelebb a realitáshoz, elvégre a Népszabadság összegzése szerint a 4-5 milliárd forintos elektromoscigaretta-piacon száz szereplő osztozik, ezzel szemben a nemzeti dohányboltok 2015-ös bevétele még nem ismert, de megfelelő tájékozódási pont a 2014-es 535 milliárd forint. Vagyis a trafikok havi forgalma több mint tízszerese az elektromos cigaretta egész éves teljesítményének. Pedig a lap szerint eddig dinamikusan növekedett a felhasználók köre, ma már 200 ezren lehetnek.
A változás lényege az, hogy nemcsak a nikotintartalmú patronokat kell majd a dohányboltokban árulni, hanem a pöfékelésre alkalmas eszközöket is, amelyeket ma még a kisboltokban és az interneten is meg lehet vásárolni. A forgalmazók elvileg a saját nagykereskedelmi hálózatukon át ki tudnák szolgálni a trafikokat, de ennek is jelentős költségei lennének. A tavaly év végén elfogadott törvényt pontosító kormányrendelet tovább szigorított: féléves előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő az importált termékekre, ami lényegében lehetetlen, hiszen azok köre hónapról hónapra változik. Mindezen felül folyamatos, részletes adatszolgáltatási kötelezettséget írnának elő.
A patronok gyártói és importálói kötelesek lennének az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet részére évente részletes piackutatást végezni, ráadásul angolul is. Mindez egy nagyobb, kiterjedt logisztikai hálózattal bíró, országos méretű cég számára kövezi ki az utat. Így májustól mind a száz hazai vállalkozás beszüntetheti a tevékenységét – ezt Szunyogh Tamás, a Magyar E-cigaretta Forgalmazók Szövetségének elnöke is kijelentette a Népszabadság hasábjain. A magyar piacról kiszoruló e-cigarettát árusító cégek azon töprengenek, kinél csapódik le ez a 4-5 milliárd forint, de egyelőre nem látják, a változások kinek a malmára hajtják a vizet. A dohányosoknak mindenesetre nem árt tudniuk, hogy hiába tartják veszélytelennek az e-cigaretta vízpáráját, tízezreket kockáztat, aki rossz helyen pöfékel. A kormány döntése értelmében ugyanis az elektromos cigarettával is csak ott lehet füstölni, ahol a rendes dohánytartalmú termékekkel.
