Fellángolt a vita a paksi áram áráról

Ellentmondásba keveredhetett a kormányzat a megépíteni kívánt két új paksi atomerőművi blokkban előállítandó áram árával kapcsolatban.

Kommunikációs csapdába navigálta magát a kormányzat az új paksi atomerőműblokkokban termelt áram ára kapcsán – állítják egyes szakértők. Eddig ugyanis a lakosságnak azt ígérte a kabinet, hogy a mintegy 12,5 milliárd euró ráfordítással 2030-ra elkészülő új reaktorokban előállított villamos energia olcsóbb lesz a mostaninál. Németh Lászlóné korábban fejlesztési miniszterként például többször azt hangoztatta, hogy kilowattóránként 13 százalékos árcsökkenést hoz majd az új erőműblokkok üzembe állítása. Ezzel szemben a kormány az Európai Bizottsághoz küldött tájékoztatójában – amelyben azt bizonygatja, hogy a paksi beruházáshoz nem szükséges állami támogatás – már a jelenleginél több mint kétszer magasabb áramdíjakat vetít előre.

Így vagy a kabinet rezsicsökkentési ígérete nem nyugszik valós alapokon, vagy az építkezéssel kapcsolatban Brüsszelnek kiküldött adatok nem helyesek – vélik az általunk megkérdezett szakemberek, akik szerint a kormányzat nem csak az új blokkok „termelői” áraival manipulálhat. A valóban várhatónál ugyanis optimistábban számol a kabinet az építendő két 1200 megawattos reaktor majdani kihasználtsága, illetve a térség árampiaci igényének növekedése kapcsán, miközben az erőmű építési és az átadás utáni termelési költségeit a valósnál kisebbnek igyekszik feltüntetni, ezzel is bizonyítva, hogy állami támogatás nélkül is megtérül a beruházás – teszik hozzá a lapunknak nyilatkozó szakemberek.
Érdemes megjegyezni: a Kaderják Péter volt energiahivatali elnök vezette Regionális Energetikai Kutatóközpont még 2014-ben készített egy 750 eshetőséget figyelembe vevő modellszámítást, amelyből kiderül, hogy egy reális, tízszázalékos nyereségelvárás és kilowattóránként 27 forintos termelői áramár mellett a projekt 2080-ra 109 milliárd forint veszteséggel zárulna.

Ennek elkerülése érdekében hosszú távon 32-33 forintos paksi áramárra lenne szükség, ami a mostani szint több mint kétszerese. A különbséget vagy az államnak, vagy az áramfogyasztóknak kellene „összeadniuk”, a kutatóközpont szerint kilowattóránként 8-9 forint értékben. Ez vagy drasztikus lakossági áramtarifa-emelkedést hozna, vagy állami támogatást igényelne, amit az unió egyebek mellett versenysemlegességi okokból tilt. A paksi beruházás állami támogatása körüli vita ezúttal amiatt élesedett ki, mert az Európai Bizottság hivatalos lapjában tegnap közzétették a Paks II. projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálatról a bizottsági álláspont összefoglalóját, amely a magyar kormány megítélése szerint számos pontatlanságot, félreértést, megalapozatlan és félrevezető állítást tartalmaz. Az Európai Unió ugyanis továbbra is vitatja a kormány számításainak pontosságát.

A Miniszterelnökség tegnapi közleménye szerint az uniós dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy a következő egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást. Kiemelik: a magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II. beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybevételére. Közölték azt is, hogy a kormány álláspontja szerint a Paks II. bevételei elegendők lesznek minden költség fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is, a beruházás várható megtérülési rátája pedig összhangban van a piaci befektetők által elvárt szinttel.

Ezt a Rothschild bankház által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette. A Miniszterelnökség közlése szerint a bizottság félrevezető módon arra kéri fel a harmadik feleket, hogy az állami támogatással kapcsolatosan tegyék meg észrevételeiket, holott annak meglétét még egyáltalán nem bizonyította – írta a tárca. Másképp látja a helyzetet a Lehet Más a Politika (LMP), amelynek közleménye szerint a kormány egyre gyengébb érveket hoz fel annak érdekében, hogy a paksi bővítést minden racionális megfontolással szemben életképesnek állítsa be.

Az Index Eurológus blogja szerint nem hozott áttörést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi brüsszeli útja sem, amelynek során az Európai Bizottság tisztségviselőivel találkozott a paksi bővítés ügyében. Brüsszel emlékeztetett, hogy a magyar–orosz kormányközi szerződés megléte – erre hivatkozva kapta meg a Roszatom a megbízást – nem menti fel a magyar felet az uniós közbeszerzési szabályok betartása alól, a többi érdeklődőt nem lehet kizárni a versenyből.