Globális pánikot okoztak a kínaiak

A piacok a kínai PMI index láttán pánikoltak be, ami nem is a legfontosabb indikátor.

Óriási utórengéseket generált a világgazdaságban, hogy Kínában hétfőn életbe léptették a tavaly bevezetett automatikus „circuit breaker” nevű mechanizmust, amit éppen a biztonságos kereskedés érdekében találtak ki. A módszer egyszerű: amikor a részvények árfolyamát követő indexek 5 százalékot esnek, akkor 15 percre felfüggesztik a kereskedést, 7 százaléknál pedig egész napra bezárják a tőzsdét.

Ez a mechanizmus indult el a hét első napján Kínában, miután a sanghaji és a sencseni tőzsdén jegyzett vezető részvények árfolyamát követő CSI300 index csökkenése átlépte a 7 százalékos küszöbértéket. A sanghaji Composite index 6,85 százalékot, a sencseni Composite index pedig 8,2 százalékot veszített.

Az eseményre érzékenyen reagáltak a világ vezető tőzsdéi. Hétfőn, dél körül a frankfurti DAX index 3,64 százalékos, a londoni FTSE-100 index 2,18 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 3,19 százalékos mínuszban állt. Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 3,58 százalékkal, a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSE Eurofirst 300 indexe pedig 2,53 százalékkal esett.

A DAX esése ugyanakkor jól megmutatta, hogy azon autógyártó cégek részvényárfolyama csökkent erősen, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak Kínával. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX ugyanakkor a középmezőnyben maradt, a nap folyamán ugyan 1,5 százalékkal is esett, hétfőn 17 órakor már csak 1,2 százalékos volt a csökkenés 2015 utolsó munkanapjához viszonyítva.

A kínai indexek esését a feldolgozóipari teljesítmény decemberi lassulását jelző PMI mutató (Purchasing Managers Index, magyarul Beszerzési Menedzser Index, BMI) idézte elő. Ezt a mutatót arra alkalmazzák, hogy áttekinthetővé váljon egy adott terület időszakos tevékenysége. A PMI 50 pont alatti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének csökkenését, 50 pont feletti értéke pedig erősödését jelzi.

Azonban míg Kínában az elemzők 49,0 pontot vártak decemberre, a Caixin Media Co. decemberi PMI indexe 48,2 pontra csökkent a novemberi 48,6 pontról.

A kínai tőzsdebezárás utáni pánik kapcsán portálunk felkereste Matura Tamás Kína-szakártőt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját, aki hangsúlyozta: a PMI index mellett más fontos mutatók is vannak, azonban ama megjelent adatok jelentették a 2016-os év legelső gazdasági hírét a kínai gazdaságról, aminek így pszichológiai hatása volt.

A szakember szerint a piacok még mindig az ipari mutatókra, vagyis az összeszerelésre és az exportszektorokra koncentrálnak, miközben Kínában most már a szolgáltató szektor növekedése az új gazdasági hajtóerő. Ez a kínai kormány tudatos döntése is egyben, hiszen modellváltást akarnak véghezvinni a gazdaságban. Ez a növekedés pedig áldozattal jár, jelen esetben a feldolgozóipar itta meg a levét. „Így szó sincs arról, hogy most valami váratlan történt” – hangsúlyozta a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy Kínában a szolgáltató szektor igen dinamikusan növekszik, s ugyan még nem tudjuk az erre vonatkozó legújabb adatokat, a tavalyi utolsó negyedéves adat 10 százalék körüli növekedést mutatott.

Kérdésünkre, hogy a mostani lépés milyen hatással lesz a világgazdaságra, a szakértő elmondta: elsősorban a kelet-ázsiai és az ausztráliai tőzsdék reagáltak most érzékenyen. Európában valamivel kisebb mértékben csökkentek a tőzsdei árfolyamok, azonban a német esésből jól látható, hogy az ország egyik legfontosabb felvevőpiaca Kína. „Ezek a folyamatok így hozzánk is be-begyűrűznek, azonban egyelőre nem beszélhetünk semmiféle olyan problémáról, ami miatt nekünk aggódnunk kellene” –  hangsúlyozta Matura Tamás.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a múlt évben, mikor 30-40 százalékkal estek a kínai tőzsdei árfolyamok, felmerült, hogy Németországon keresztül Magyarországra is hatással lehet a kínai kereslet csökkenése. Most azonban az esés ennél jóval alacsonyabb volt, és ha ez nem folytatódik tovább, akkor nem lesz különösebb hatással Magyarországra – tette hozzá a szakember.