Az AI szerint a nemzetközi cégeknek alaposabban utána kellene járniuk, hogy beszállítóik tiszteletben tartják-e az emberi jogokat. A kobaltot az elektronikai és az autóipar használja nagy mennyiségben a lítiumion-akkumulátorokhoz.
Egy 16 nagyvállalatot – köztük az Apple-t, a Daimlert, a Lenovót, a Microsoftot és a Samsungot is – érintő felmérés szerint a nemzetközi cégek általában véve képtelenek megmondani, honnan származik a hozzájuk Kínából érkező lítiumion-akkumulátorokban használt kobalt.
Az Amnesty adatai szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság biztosítja a világ kobaltkitermelésének több mint a felét. Az átmenetifém központi lelőhelye az afrikai ország délkeleti részén, Katangában található. Bár néhány nagyobb csoport kezében van a kobaltkitermelés monopóliuma, több tízezer illegális kobaltbányász dolgozik nem megfelelő higiénés és biztonsági körülmények között, köztük gyerekek is. Ők sokszor kőkorszaki eszközökkel, életüket fillérekért kockára téve bányásznak a szűk föld alatti járatokban.
Az afrikai állam dúskál az ásványkincsekben, mégis a világ egyik legfejletlenebb országa, a föld alatti kincsesbánya pedig véres konfliktusok forrása. Az ország keleti részén több mint 20 éve dúl fegyveres harc az erőforrásokért. Az itt található Észak- és Dél-Kivu tartományokban hatalmas mennyiségben bányásszák az aranyat, az ónt, a koltánt és a volfrámot.
Az Egyesült Államok a kongói konfliktusok közvetett finanszírozásának elkerülése érdekében 2014-ben hozott egy törvényt, amely kötelezi a területén bejegyzett cégeket, hogy tájékoztassák a hatóságokat, ha a KDK-ból vagy a vele szomszédos kilenc ország valamelyikéből származó, úgynevezett véres ásványokat használtak vagy használnak.
Egy 2015 áprilisában közzétett jelentésben az Amnesty International és a Global Witness nevű civil szervezet azzal vádolta meg az amerikai nagyvállalatokat, hogy hanyagolják a törvényből fakadó kötelezettségeiket.
