Kisebb parcellákkal folytatódhat az árverés

Brüsszelben elkezdett puhulni a földszerzési szabályok korlátozásának tilalma. Itthon Lázár és Fazekas összeül földügyben.

Elégedetten nyilatkoztak a kormányzat részéről többször is az utóbbi napokban a tavaly alig másfél hónap alatt lezavart állami földeladások kapcsán. A földművelésügyi miniszter legutóbb arról beszélt, hogy a program sikeres, mintegy tízezer gazdálkodó tudott 100 ezer hektár földet venni, az árveréseken 4800 parcella talált gazdára. Azt azonban nem emelte ki Fazekas Sándor, hogy ez nyertes földművesenként átlagosan 10 hektár területet jelent, ami gazdálkodás céljára elég kis területnek mondható. Legfeljebb szőlészethez, fóliás kertészkedéshez elég, de akár egy családot is eltartó gabonatermeléshez, állattartáshoz kevés – hívták fel a figyelmet szakértők. Ez persze csak az átlag, hiszen több esetben is sikeresen licitáltak száz- vagy több száz hektáros területekre a résztvevők – tették hozzá.

Az eddigi eredményeket tekinti át az elméletileg január 9-ig betervezett találkozóján Lázár János és Fazekas Sándor is, és értesülésünk szerint értékelésük „sikeres” lesz. A kormányzati kommunikáció egyik fontos része ugyanis az „új földosztás”, ezért kormánykörökben a világért sem ismernék be, hogy kudarcot vallottak – fogalmazott a földeladási helyzettel kapcsolatos kormányzati ügyeket jól ismerő informátorunk. Hozzátette: erre azért sem kerülhet sor, mert az állami föld értékesítését azzal indokolták – azon túl, hogy Fazekas Sándor miniszter mindig a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségére (Magosz) mint „értelmi szerzőre” mutogatott –, hogy „a gazdák akarnak földet vásárolni”. És éppen ez nem jött össze eddig – mondta a szakember.

Azt az agrárminiszter sem rejtette véka alá, hogy mintegy 130 milliárd forint bevétele származott az államnak az árverésekből – ebből az Alkotmánybíróság döntése alapján földet kell majd vásárolnia az államnak –, sőt, bejelentette azt is, hogy a programot folytatják. Reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban is lesz érdeklődés a döntően 10-20 hektáros parcellák iránt. Jakab István Magosz-elnök is arról beszélt: a Magosz azt szeretné, hogy a gazdák számára elérhető parcellaméretek legyenek. – Azokat a nagyobb területeket, amelyek az év végéig nem keltek el, a magyar középparaszti réteg számára is elérhető nagyságúvá kell tenni – vélekedett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is.

Korábban megírtuk, hogy ez a nagy méretük miatt is értékes területek 5-10 hektárosra darabolását jelentené. A legújabb fejlemények szerint azonban nem kizárt, hogy a felső határ ennél nagyobb lesz, illetve nem vetették még el azt a verziót, hogy a földértékesítés második üteme után is megmaradó állami földeket az önkormányzatoknak adják át szociális célokra – hívta fel a figyelmet informátorunk, aki „természetesnek” nevezte, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., a Hód-Mezőgazda Zrt. vagy éppen a lapunk tulajdonosi körével azonos Mezort-csoport cégei által bérelt, még el nem kelt területek is „kés alá” kerülhetnek.

Arra a jelek szerint nem szívesen emlékeznek vissza a döntéshozók, hogy eredetileg a múlt év végéig le akarták zárni a liciteket, de addig 64 százalékos szintet sikerült csak elérni, pedig a kormány a látszat szerint mindent megtett azért, hogy „lezavarja” ezeket. Csakhogy a földalapkezelő eredeti javaslata szerinti hektáronkénti árakat mindenhol megemelték a helyi földhivatalok adásvételi szerződései alapján, és emiatt találták sok helyütt túl drágának a földet azok, akik esetleg venni akartak volna.

A NAK összesítése szerint ráadásul a potenciális földvásárlók legalább négyötöde hitelből kívánja kifizetni az árverésen elnyert földet, s már tavaly csaknem 250 milliárdnyi hiteligényt tartottak nyilván a földvásárlásra. Pedig a kedvező földvásárlási kölcsön érdekében csupán karácsony előtt fogtak össze a bankok és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Megdöbbentő, de tény, hogy csak tavaly december 23-án – amikor már több mint egy hónapja folytak az árverések – írt alá az NFA nyolc kereskedelmi bankkal megállapodást arról, hogy a pénzintézetek kedvező hiteleket adnak a gazdáknak a nyilvános árverésen megvásárolt termőföldek vételárának megfizetéséhez.

Pedig az idő igencsak sürgetne, mert a kormány – szakértők szerint joggal – attól tart, hogy a földtörvény nem áll meg az Európai Unióban, s meg kell nyitni a hazai földpiacot a külföldiek – azaz a tagállami állampolgárok –, valamint a jogi személyek előtt. Eddig ezt is felhozták magyarázatként arra, miért van szükség épp most a földprivatizációra. Az emiatti sietség azonban előbb-utóbb talán nem is lesz annyira indokolt. Mostanában ugyanis mintha elkezdett volna „puhulni” Brüsszel a földügyek kapcsán.

Mivel a régi tagállamoknál is lehetnek protekcionista szándékok, és fenn szeretnék tartani az átfogó szabályozást, az Európai Parlamentben ülő képviselőik közül egyre többen vélik úgy, hogy a „keleti blokkot” sem kellene piszkálni ezzel kapcsolatban. Az Európai Bizottság ugyanis a mezőgazdasági földek tulajdonának megszerzése és használata tárgyában csak a 2004-ben és az után csatlakozott új tagállamokkal szemben indított átfogó vizsgálatokat és kötelezettségszegési eljárást – emlékeztetett Korom Ágoston európai jogász. Ő úgy látja, hogy az egyre inkább elfogadott – de még nem hivatalos – bizottsági vélemény szerint a tagállamoknak jogukban áll a mezőgazdasági földterületek szerzésének szabályozása, amennyiben ezt a közérdek megkívánja.