Kisebb parcellákkal folytatódhat az árverés

Brüsszelben elkezdett puhulni a földszerzési szabályok korlátozásának tilalma. Itthon Lázár és Fazekas összeül földügyben.

Korábban megírtuk, hogy ez a nagy méretük miatt is értékes területek 5-10 hektárosra darabolását jelentené. A legújabb fejlemények szerint azonban nem kizárt, hogy a felső határ ennél nagyobb lesz, illetve nem vetették még el azt a verziót, hogy a földértékesítés második üteme után is megmaradó állami földeket az önkormányzatoknak adják át szociális célokra – hívta fel a figyelmet informátorunk, aki „természetesnek” nevezte, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., a Hód-Mezőgazda Zrt. vagy éppen a lapunk tulajdonosi körével azonos Mezort-csoport cégei által bérelt, még el nem kelt területek is „kés alá” kerülhetnek.

Arra a jelek szerint nem szívesen emlékeznek vissza a döntéshozók, hogy eredetileg a múlt év végéig le akarták zárni a liciteket, de addig 64 százalékos szintet sikerült csak elérni, pedig a kormány a látszat szerint mindent megtett azért, hogy „lezavarja” ezeket. Csakhogy a földalapkezelő eredeti javaslata szerinti hektáronkénti árakat mindenhol megemelték a helyi földhivatalok adásvételi szerződései alapján, és emiatt találták sok helyütt túl drágának a földet azok, akik esetleg venni akartak volna.

A NAK összesítése szerint ráadásul a potenciális földvásárlók legalább négyötöde hitelből kívánja kifizetni az árverésen elnyert földet, s már tavaly csaknem 250 milliárdnyi hiteligényt tartottak nyilván a földvásárlásra. Pedig a kedvező földvásárlási kölcsön érdekében csupán karácsony előtt fogtak össze a bankok és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Megdöbbentő, de tény, hogy csak tavaly december 23-án – amikor már több mint egy hónapja folytak az árverések – írt alá az NFA nyolc kereskedelmi bankkal megállapodást arról, hogy a pénzintézetek kedvező hiteleket adnak a gazdáknak a nyilvános árverésen megvásárolt termőföldek vételárának megfizetéséhez.

Pedig az idő igencsak sürgetne, mert a kormány – szakértők szerint joggal – attól tart, hogy a földtörvény nem áll meg az Európai Unióban, s meg kell nyitni a hazai földpiacot a külföldiek – azaz a tagállami állampolgárok –, valamint a jogi személyek előtt. Eddig ezt is felhozták magyarázatként arra, miért van szükség épp most a földprivatizációra. Az emiatti sietség azonban előbb-utóbb talán nem is lesz annyira indokolt. Mostanában ugyanis mintha elkezdett volna „puhulni” Brüsszel a földügyek kapcsán.

Mivel a régi tagállamoknál is lehetnek protekcionista szándékok, és fenn szeretnék tartani az átfogó szabályozást, az Európai Parlamentben ülő képviselőik közül egyre többen vélik úgy, hogy a „keleti blokkot” sem kellene piszkálni ezzel kapcsolatban. Az Európai Bizottság ugyanis a mezőgazdasági földek tulajdonának megszerzése és használata tárgyában csak a 2004-ben és az után csatlakozott új tagállamokkal szemben indított átfogó vizsgálatokat és kötelezettségszegési eljárást – emlékeztetett Korom Ágoston európai jogász. Ő úgy látja, hogy az egyre inkább elfogadott – de még nem hivatalos – bizottsági vélemény szerint a tagállamoknak jogukban áll a mezőgazdasági földterületek szerzésének szabályozása, amennyiben ezt a közérdek megkívánja.