Az EU a Teherán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) közötti megállapodás megkötése után, július 14-én újabb hat hónappal meghosszabbította az Irán elleni büntetőintézkedések korábban elrendelt felfüggesztését, s ennek a határideje járt volna le csütörtökön, de január 28-ig meghosszabbították az EU-tagországok. Névtelenséget kérő uniós diplomaták azonban arra számítanak, hogy már jóval ezen határidő előtt el fogják törölni a perzsa államot sújtó szankciókat.
A büntetőintézkedések teljes eltörlése azután várható, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) meggyőződik arról, hogy a teheráni vezetés maradéktalanul teljesítette a megállapodásból fakadó kötelezettségeit. Diplomáciai források szerint erre akár már pénteken sor kerülhet.
Az araki reaktormagról az utóbbi napokban ellentétes információk láttak napvilágot. A Fársz iráni hírügynökség hétfőn jelentette, hogy kiszerelték és betonnal öntötték ki, de másnap az Iráni Atomenergia-ügynökség ezt cáfolta, bár leszögezte, hogy a napokban meg fog történni a művelet.
Az Európai Unió 2014 januárjában függesztette fel az Irán elleni gazdasági szankciók egy részét. A korlátozások feloldására az iszlám köztársasággal 2013 őszén kötött, Teherán atomprogramjának megfékezését célzó ideiglenes nemzetközi megállapodás értelmében került sor. Célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat.
A nyugati hatalmak és Irán között több mint tíz évvel ezelőtt robbant ki diplomáciai konfliktus, amikor kiderült, hogy Teherán titokban atomprogramba kezdett. A Nyugat attól tartott, hogy az iszlám köztársaság atomfegyverre akar szert tenni, amit Teherán következetesen tagadott, s váltig állította: atomprogramja csakis pusztán békés jellegű, energiatermelési és tudományos célokat szolgál.
