Közel egy hete folyamatos a kereskedés a magyar gáztőzsdén, üdítő cáfolataként annak, hogy a CEEGEX dologtalan lenne. Pedig lényegében az: 2011-es létrehozása óta alig fordult meg rajta pár molekula – írja a Világgazdaság. Az intézmény az MVM-csoport erősítéseként jött létre, egyúttal megakadályozva a Molhoz tartozó FGSZ-t abban, hogy saját kereskedelmi platformját gáztőzsdévé fejleszthesse. A hoppon maradt FGSZ-nek 10 százalékot ígértek a gáztőzsdéből, de nem adtak.
A Magyar Gáz Tranzit Zrt. a Világgazdaság című napilapból átvett hírünk kapcsán helyreigazítást juttatott el szerkesztőségünkbe. A cég kérésének eleget téve közöljük a Világgazdaság cikkének kifogásolt pontjait érintő helyreigazítási kérelmet: Az MNO hírportálon 2016. január 20-án megjelent, Mínuszos a magyar gázüzlet címmel írt cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy „Eredetileg ezt az interkonnektor-projektet is az MVM kapta, de az állam elvette tőle” és „Viszont mindezen funkcióját akkor is jól betölthetné, ha az FGSZ hozzáértő tulajdonában lenne”. Valótlanul állítottuk, hogy „az Európai Bizottság már jó ideje vár arra, hogy mikor számoljuk fel az »egy ország, két gázrendszer-üzemeltető« állapotot”.
Ráadásul az MVM sem járt jól, mert a CEEGEX 2013-ban 146 millió, 2014-ben 116 millió forintos veszteséget termelt neki. A tőzsdén hazai kereskedők szerint azért nem találnak vonzó árakat az érdeklődők, mert nem elég likvid az ország gázpiaca.
Kétpólusú gázpiacunk mellett kétpólusú gázrendszer-üzemeltetésünk is viszi a pénzt. Az egyik pólus az FGSZ országos, nagynyomású hálózata, amelyet ugyanez a társaság üzemeltet és irányít is. A másik az állami Magyar Gáz Tranzit Zrt.-é (MGT), amelynek csak az előbbihez képest nyúlfarknyi, magyar–szlovák összekötője van, amelyet ugyan üzemeltetne is, de egyelőre nincs kereslet a szolgáltatásaira.
Eredetileg ezt az interkonnektor projektet is az MVM kapta, de az állam elvette tőle. Az MVM ezt aligha bánja, hiszen így most nem neki termelődik a sokszoros csúszással átadott vezeték vesztesége.
Azért az FGSZ-t sem hagyták ki teljesen az üzletből: a társaságnak egy rendelet alapján havonta kell pénzt utalnia az MGT-nek, hogy a két társaság „vezetékrendszere egységes tarifazónát alkosson”. A magyar–szlovák cső mindazonáltal ígéretes, sőt szakértők szerint máris hozott anyagi hasznot az országnak. Már a megléte is elég lehetett ugyanis ahhoz, hogy a hazai gáznagykereskedő alacsonyabb árat alkudhasson ki az orosz eladónál. Idővel importálhatunk rajta gázt észak felől, bevethetjük a csövet a tranzitra, de már most is számolhatunk vele kelet felőli behozatalunk esetleges eladásakor. Viszont mindezen funkcióját akkor is jól betöltené, ha az FGSZ hozzáértő tulajdonában lenne. Az Európai Bizottság már jó ideje vár arra, hogy mikor számoljuk fel az „egy ország, két gázrendszer-üzemeltető” állapotot.
Jók vagyunk állami gázkereskedő-halmozásban is. Szakmai indok itt sem látszik, inkább csak az „itt erősítünk, ott gyengítünk” megfontolás, illetve az, hogy az erősítés még várat magára. A 2014-ben alapított MFB Földgázkereskedő (MFBK) ugyanis foglalt piacra érkezett: a gáz állami nagykereskedelme már az MVM-tulajdonú Magyar Földgázkereskedőé volt, a kiskereskedelme pedig a Főgázé, amelynek ráadásul szintén az MFB a tulajdonosa. Az MFBK-nak most az ENKSZ állami közműholdingon belül keresnek valamilyen feladatot – írja a lap.
