Szándékosan kelt pánikot Kína ellen Soros György, hogy előnyt húzzon az ázsiai gazdaság utóbbi időben tapasztalható viszonylagos gyengélkedéséből – véli a Zsenmin Zsipao vezető kínai pártlap hasábjain a kereskedelmi minisztérium egyik kutatója. Mej Hszin-jü szerint a milliárdos spekuláns „nyilvánosan háborút indított Kína ellen”, amikor a davosi Világgazdasági Fórumon többek között arról értekezett, hogy a kínai gazdaság „kemény földet érése” (erőteljes lassulása) elkerülhetetlen. – Nem előre jelzem a kemény landolást, csak figyelem, hogyan történik – mondta a magyar származású pénzügyi guru. Azt is hozzátette, hogy árfolyamesésre spekulál az ázsiai devizák esetében, ezért shortolja őket, de külön nem említette a jüant vagy a hongkongi dollárt. Szerinte a kínai hivatalos statisztikák nem tükrözik az ország valós gazdasági teljesítményét, ezért nem hiszi el azt sem, hogy a kínai GDP az utolsó negyedév során 6,8 százalékkal emelkedett volna, ez a szám a valóságban inkább csak 3,5 százalék körüli lehetett.
Mindezek ellenére nem aggódott a kínai gazdaság miatt, mert a háromezermilliárd dollárra rúgó devizatartalék elegendő teret ad Pekingnek ahhoz, hogy megfelelő gazdaságpolitikai lépésekkel reagáljon a lassulásra. Sokkal nagyobb bajnak tartotta azt, hogy a kínai lassulás hatása végiggyűrűzik az egész világon, és hozzájárul az olaj- és egyéb nyersanyagárak eséséhez, ami komoly deflációs nyomást okoz világszerte. Ebben a környezetben a bajba került országok között komoly devizaleértékelési verseny alakulhat ki – tette hozzá.
E kijelentések miatt már napok óta forrong a kínai sajtó és a pekingi vezetés. Egy másik gazdasági szakértő, Csen Hszin-tung szerint Soros szavai olyan hatást gyakorolhatnak a közvéleményre, amely kárt okoz Kínának, hiszen egyfajta támadási kísérlet bejelentéseként hatnak. Ezért Kínának minden oka megvan az „idegességre”. Megfigyelők is úgy látják, hogy a spekulánsok miatt gyengült például kedden a hongkongi dollár és a kínai jüan, miközben a sanghaji tőzsdeindex 13 havi mélypontra, 6,4 százalékkal zuhant. A Xinhua hírügynökség egyből figyelmeztette is a befektetőket, hogy ne játsszanak a kínai részvények vagy a valuta gyengülésére, mert annak jogi következményei is lehetnek.
Mej Hszin-jü szerint valójában nincs ok az aggodalomra, a kiszemelt „áldozatok”, a jüan és a hongkongi dollár a támadást túl fogják élni. Kína gazdasági alapjai ugyanis – a lassúbb növekedés, a tőzsdei árfolyamok hullámzása és a jüan gyengülése ellenére – továbbra is erősek. Hasonlóképpen vélekednek egyes hazai szakértők is: Peking éppen irányt vált, tudatosan tér át a fogyasztás-, illetve szolgáltatásvezérelt gazdaságpolitikára, ennek törvényszerű eredménye a lassulás. Éppen ezért nem tartják teljesen indokoltnak a tavaly nyár óta többször fellángolt tőzsdei és valutapánikot, valamint azt sem, hogy emiatt újabb, a 2008-ashoz hasonló világgazdasági válságot vizionál többek között Soros György is.
Még ha a milliárdos nem is háborúzni, hanem csak „pénzt csinálni” akar, akkor sem lehet félvállról venni az általa mondottakat – figyelmeztet a South China Morning Post hongkongi lap. Sokan tartják veszélyes spekulánsnak az üzletembert – Oroszországban nemrég Soros-könyveket égettek –, többek közt az ő számlájára írják a brit font 1992-es összeomlását. Soros befektetési alapja akkor arra számított, hogy a szigetország recessziója közepette a brit pénzt előbb-utóbb le kell értékelni, mivel túlértékelten léptették be az európai árfolyamrendszerbe (ERM). Sorosék hatalmas összegben fogadtak a font ellenében, amely akkorát esett, hogy ki kellett lépnie az ERM-ből. Hasonló szerepet játszott Soros az 1997-es délkelet-ázsiai gazdasági krízisben. Elsősorban a maláj ringgit és a thai baht gyengülésére játszott, és nyert. Ezt az érintett országok vezetői úgy interpretálták, hogy Soros és a hozzá hasonló spekulánsok robbantották ki a térséget sújtó válságot.
A milliárdosnak hazánkkal is meggyűlt a baja: néhány éve majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott ki a Soros Fund Managementre az akkori pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedés végén, az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt. A felügyelet megítélése szerint a shortolás célja a részvény árfolyamának leszorítása volt (az OTP a kereskedés végén több mint kilenc százalékot zuhant). Soros György akkor sajnálkozását fejezte ki, és azt nyilatkozta, hogy az alap működését már nem ő felügyeli.
