Nekimegy Kína Sorosnak

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Országokat és valutákat is romba döntött a milliárdos spekuláns.

Magyar Nemzet
2016. 01. 28. 5:36

Mej Hszin-jü szerint valójában nincs ok az aggodalomra, a kiszemelt „áldozatok”, a jüan és a hongkongi dollár a támadást túl fogják élni. Kína gazdasági alapjai ugyanis – a lassúbb növekedés, a tőzsdei árfolyamok hullámzása és a jüan gyengülése ellenére – továbbra is erősek. Hasonlóképpen vélekednek egyes hazai szakértők is: Peking éppen irányt vált, tudatosan tér át a fogyasztás-, illetve szolgáltatásvezérelt gazdaságpolitikára, ennek törvényszerű eredménye a lassulás. Éppen ezért nem tartják teljesen indokoltnak a tavaly nyár óta többször fellángolt tőzsdei és valutapánikot, valamint azt sem, hogy emiatt újabb, a 2008-ashoz hasonló világgazdasági válságot vizionál többek között Soros György is.

Még ha a milliárdos nem is háborúzni, hanem csak „pénzt csinálni” akar, akkor sem lehet félvállról venni az általa mondottakat – figyelmeztet a South China Morning Post hongkongi lap. Sokan tartják veszélyes spekulánsnak az üzletembert – Oroszországban nemrég Soros-könyveket égettek –, többek közt az ő számlájára írják a brit font 1992-es összeomlását. Soros befektetési alapja akkor arra számított, hogy a szigetország recessziója közepette a brit pénzt előbb-utóbb le kell értékelni, mivel túlértékelten léptették be az európai árfolyamrendszerbe (ERM). Sorosék hatalmas összegben fogadtak a font ellenében, amely akkorát esett, hogy ki kellett lépnie az ERM-ből. Hasonló szerepet játszott Soros az 1997-es délkelet-ázsiai gazdasági krízisben. Elsősorban a maláj ringgit és a thai baht gyengülésére játszott, és nyert. Ezt az érintett országok vezetői úgy interpretálták, hogy Soros és a hozzá hasonló spekulánsok robbantották ki a térséget sújtó válságot.

A milliárdosnak hazánkkal is meggyűlt a baja: néhány éve majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott ki a Soros Fund Managementre az akkori pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedés végén, az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt. A felügyelet megítélése szerint a shortolás célja a részvény árfolyamának leszorítása volt (az OTP a kereskedés végén több mint kilenc százalékot zuhant). Soros György akkor sajnálkozását fejezte ki, és azt nyilatkozta, hogy az alap működését már nem ő felügyeli.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.