Tavaly augusztusban lépett életbe a taxisrendelet, amely az online fuvarmegosztók szabályozása miatt született. A fővárosi taxisok elsősorban az Uber nevű alkalmazás miatt emelték fel a szavukat korábban, a rendszer sofőrjei ugyanis engedély, taxióra és számla nélkül szállították az utasokat.
Ahogy lapunk többször is foglalkozott vele, az új rendelet már csak kétféleképpen engedélyezi ezt a tevékenységet. Az egyik a személytaxi-szolgáltatás. Ezt sárga taxik végezhetik, taxiórával, sárga rendszámmal és tetőjelzővel. A másik a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás, mely olyan cégekre vonatkozik, amelyek a fő szolgáltatásuk mellett szállítanak utasokat. Ehhez nem kell taxióra vagy sárga rendszámtábla, de regisztrációra itt is szükség van.
Az amerikai alapítású Uber a második kalapba sorolta magát, de a fővárosi taxisok és szövetségük szerint a szabályokat a mai napig nem tartják be, nemrég árat is emeltek, a hivatásosok szerint ezeket a sofőröket nem ellenőrzik eléggé a hatóságok, így adót sem fizetnek. A másik fővárosi alkalmazásról, a Wundercarról kevés szó esett, pedig a német alapítású cégnek már közel 100 ezer magyar felhasználója van. A cég vezetői azt az álláspontot képviselik, hogy mivel inkább telekocsis, vagyis az utasokat összegyűjtő társasághoz hasonlítanak, ezért a magyar taxisrendelet rájuk egyáltalán nem is vonatkozik.
„Az okostelefonos alkalmazásunkat az utóbbi hónapokban továbbfejlesztettük. A Wunderen keresztül ma kizárólag magánszemélyek bonyolíthatnak le előre megtervezett utakat a munkahelyükig, illetve onnan haza. Így lett a Wunder a napi munkába jutás telekocsija. A magyar kormánnyal szorosan együttműködünk; a kabinetben ezt a szolgáltatást pozitívan látják. A jelenlegi taxisrendelet nem érinti a felhasználóinkat, nem úgy, mint az Uber sofőrjei esetében” – közölte lapunk megkeresésére a Wundercar alapítója. Gunnar Froh szerint a fejlesztésük célja, hogy mindenképp csak olyan emberek utazzanak együtt, akik egyébként is ugyanabba az irányba mennének. Hozzátette, gyakorlatilag ez különbözteti meg a telekocsizást a taxizástól, a telekocsi sofőrje magától is arra menne, mint az utas, itt mindössze a költségeket osztják meg – taxinál a sofőr az utas kérésére megy el egy adott helyre. A rendeletben előírt diszpécserszolgáltatásuk tehát nincs Budapesten, Hamburgban működik egy irodájuk, minden munkavállaló Németországban dolgozik. Ennek ellenére az applikáció elindulása, azaz 2014 óta minden helyi forgalom után adót fizetnek Magyarországon.
Az alapító hozzátette, eddig több mint 100 ezer magyar is regisztrált az oldalra, és a Wundernek köszönhetően minden hónapban több ezren utaznak együtt munkába Budapesten. Kiemelte, hogy egy útért, még akkor is, ha hosszabb távolságról van szó, nem lehet ezer forintnál többet fizetni. Ennek ellenére beszéltünk olyan regisztrált sofőrrel, aki ténylegesen taxizásra használja az alkalmazást. Az előre meghatározott útvonal helyett egyeztet az utassal, megegyeznek az árban, és a Wundercarnak fizetett kötelező díj után megmarad a tiszta haszon. Szerinte a legtöbben így csinálják a sofőrök közül.
A Wundercar felületet szolgáltat, így nem felelős azért, hogy a felhasználói pontosan miként tevékenykednek. „Szoftverszolgáltató cégként felhívjuk a felhasználóink figyelmét arra, hogy információt kell szerezniük a helyenként eltérő törvényhozásról, de mi nem vagyunk felelősek a szabályok betartatásáért” – reagált erre Gunnar Froh. Mint mondta, az általános szerződési feltételeikben, amelyet minden felhasználó elfogad, arra kötelezik magukat a sofőrök, hogy az alkalmazást csak a helyi törvényeknek megfelelően fogják használni.
Az alternatív fuvarszervezők egyébként lassan átformálják az autózási szokásokat. Ezt felismerve az amerikai General Motors is úgy döntött nemrégiben, hogy 500 millió dollárral vesz részt a fuvarmegosztó szolgáltatást nyújtó Lyft Inc. egymilliárd dolláros tőkeemelésében.
