Trükköztek az uniós pénzzel

Egyre több magyar üggyel foglalkozik a Csalás Elleni Európai Hivatal.

Gyöngyösi Balázs
2016. 01. 22. 16:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még ha számuk elenyésző is, az ilyen és ehhez hasonló esetek árnyékot vetnek a magyar fejlesztéspolitikai eredményekre. Ki tudja, hány felderítetlen esetben tűnt el több tíz millió forint? A Miniszterelnökség célja a 2007–2013-as uniós ciklushoz képest a 2014–2020-as időszakban Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár megfogalmazása szerint az, hogy kevesebben valósítsanak meg nagyobb értékű fejlesztést. Amint azt lapunknak kifejtette: az előző hétéves periódusban 45 ezer győztes pályázó valósított meg 63 ezer fejlesztést. Deklarált cél, hogy a beruházások mögött álló EU-s forrás a jellemző 100 millió forintos lélektani értékhatár helyett átlagosan közelítse meg a 200 milliós szintet. Az is egyértelmű törekvés, hogy a cégek gyorsabban jussanak hozzá a Brüsszelből folyósított támogatáshoz: a pályázatok átlagos életciklusa a benyújtástól eddig 6-700 nap volt, a kormány azt ígéri, mostantól ez legfeljebb 300 nap lesz.

A közelmúltban más kontextusban is kapcsolatba került hazánk az OLAF-fal: a csalás elleni szerv főigazgatójánál, Giovanni Kesslernél jelentette fel a kormány a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Zrt-t. Mint ismeretes, a cég 5 millió eurós tanácsadói megbízatást nyert el egy 11 tagú konzorcium élén. A kabinet tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy ez a közbeszerzés a volt miniszterelnök pártjának, a Demokratikus Koalíciónak a bújtatott finanszírozása. A lapunk által megkérdezett fejlesztéspolitikai szakértő szerint azonban kizárt, hogy az Európai Bizottság visszavonja a megbízást, hiszen nyílt közbeszerzés volt Brüsszelben. Bár ebben a témában határozott a kormánypárt, a HVG információi szerint másik fronton megütheti a bokáját az OLAF-fal szemben. A hetilap úgy tudja, a csalás elleni hivatal szerint fennáll a gyanú, hogy magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzésére adott uniós pénzeket. Ez alapján válhatott gyanússá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Quality Control konzorcium között létrejött 960 millió forintos tanácsadói szerződés.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.