Ha nem is kizárólag magyar vagy kelet-európai betegség a meg nem valósult európai uniós beruházások elszaporodása, egy különös hazai esetre hívta fel a figyelmet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF). Első hallásra bármilyen furcsán is hangzik, a vádlott olyan 49 éves férfi, aki elsősorban kutyáknak kialakított hidroterápiás futópadot fejlesztett volna tovább, ehhez 2008 októberében nyújtott be pályázatot EU-forrás elnyerésére. A projekt összes költségét 250 millió forintban jelölte meg, és ahhoz 45 százalékos, azaz több mint 110 millió forintos vissza nem térítendő támogatást igényelt. Ebből előlegként 45 millió forintot fizettek ki neki. Az egész beruházásból azonban semmi sem valósult meg.
A Fővárosi Főügyészség tegnap arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy az OLAF feljelentése alapján különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete, illetve európai uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt emelt vádat négy személy ellen; a tettessel ugyanis három bűnsegéd is közreműködött a bűntettben. Ibolya Tibor fővárosi főügyész azt tudatta lapunkkal, hogy a vádlott által képviselt cég a pályázat szerint egy vidéki telephelyen végezte volna kutatás-fejlesztési tevékenységét, a fejlesztés lényege pedig a kutyák rehabilitációján kívül a megelőzés, életminőségük javítása, az egészségmegőrzés és fittségük fenntartása volt. A telephelyen, amelyet a középkorú férfi helyszínként megadott, még közművek sem voltak, ott hozzá sem lehetett fogni a projekthez. A férfi a kifizetéshez fiktív számlákat, valótlan tartalmú iratokat használt fel, amelyek kiállításában a vád szerint társai segítették.
Még nem tart ebben a stádiumban, de az OLAF szintén vizsgálódik egy 800 millió forintos „vakszoftver” ügyében, amely szintén nem készült el. Amint azt az Átlátszó.hu megszellőztette, a gyengénlátók számára az internetezést állítólag segítő program 70 százalékára nyert el uniós forrást eredetileg a Sysform Kft., amely átadta a projektet a Chemium Kft.-nek. A szoftverről továbbra sincs semmi hír, pedig a projektgazda azt ígérte tavaly szeptemberben, hogy másfél hónap alatt kész lesz. Ráadásul a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szerint a fejlesztésre semmi szükség, a magyarországi vakok azóta interneteznek, amióta a látók, ebben eleve ingyenesen hozzáférhető vagy támogatott programok segítik őket.
Még ha számuk elenyésző is, az ilyen és ehhez hasonló esetek árnyékot vetnek a magyar fejlesztéspolitikai eredményekre. Ki tudja, hány felderítetlen esetben tűnt el több tíz millió forint? A Miniszterelnökség célja a 2007–2013-as uniós ciklushoz képest a 2014–2020-as időszakban Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár megfogalmazása szerint az, hogy kevesebben valósítsanak meg nagyobb értékű fejlesztést. Amint azt lapunknak kifejtette: az előző hétéves periódusban 45 ezer győztes pályázó valósított meg 63 ezer fejlesztést. Deklarált cél, hogy a beruházások mögött álló EU-s forrás a jellemző 100 millió forintos lélektani értékhatár helyett átlagosan közelítse meg a 200 milliós szintet. Az is egyértelmű törekvés, hogy a cégek gyorsabban jussanak hozzá a Brüsszelből folyósított támogatáshoz: a pályázatok átlagos életciklusa a benyújtástól eddig 6-700 nap volt, a kormány azt ígéri, mostantól ez legfeljebb 300 nap lesz.
A közelmúltban más kontextusban is kapcsolatba került hazánk az OLAF-fal: a csalás elleni szerv főigazgatójánál, Giovanni Kesslernél jelentette fel a kormány a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Zrt-t. Mint ismeretes, a cég 5 millió eurós tanácsadói megbízatást nyert el egy 11 tagú konzorcium élén. A kabinet tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy ez a közbeszerzés a volt miniszterelnök pártjának, a Demokratikus Koalíciónak a bújtatott finanszírozása. A lapunk által megkérdezett fejlesztéspolitikai szakértő szerint azonban kizárt, hogy az Európai Bizottság visszavonja a megbízást, hiszen nyílt közbeszerzés volt Brüsszelben. Bár ebben a témában határozott a kormánypárt, a HVG információi szerint másik fronton megütheti a bokáját az OLAF-fal szemben. A hetilap úgy tudja, a csalás elleni hivatal szerint fennáll a gyanú, hogy magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzésére adott uniós pénzeket. Ez alapján válhatott gyanússá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Quality Control konzorcium között létrejött 960 millió forintos tanácsadói szerződés.
