Elszívnák a forrást az adóparadicsomok elől

Megsarcolt Google: hosszas nemzetközi vitákat követően alapvető változások zajlanak a multik közteherviselése területén.

Elősegítheti az új nemzetközi összefogás, hogy a jövedelmek ezentúl valóban ott adózzanak, ahol keletkeznek, ahol a profitszerzés és a tényleges gazdasági tevékenység történik – mondta lapunknak Jancsa-Pék Judit adószakértő arról a nemrég felröppent hírről, miszerint a Google 130 millió font adóhátralékot fizetett 2005-ig visszamenőleg a brit adóhatóságnak.

A szakember szerint ez egyenes következménye a nemzetközi adózásban napjainkban zajló nagyszabású szemléletváltásnak. A legfejlettebb gazdaságú G20-ak felkérésére ugyanis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóügyi bizottsága még 2013-ban megkezdte és 2015 októberére kidolgozta azt a 15 pontos tervet, amely az adóköteles jövedelmek alacsony adókulcsú országokba történő átcsoportosítását nehezíti meg.

Jancsa-Pék Judit elmondta, az olyan multinacionális cégek, mint a Google, a Facebook vagy az Apple a világ számos országában üzletelnek, az adóköteles jövedelmek azonban alacsonyabb adóterhű államban kötnek ki. Ez hatalmas költségvetési bevételkiesést jelent azon országok számára, ahol a tényleges termelés zajlik, és versenyhátrányba hozza a kisebb vállalkozásokat is. Szerinte azonban az éremnek két oldala van: az egyes országok a külföldi befektetők számára kedvező adózási környezetet teremtve próbálják meg a tőkét magukhoz vonzani, a vállalkozások pedig mindezt kihasználva igyekeznek globális adóterhelésüket minimalizálni. Erre a károsult országok érthető módon az agresszív adótervezést és -elkerülést visszaszorító lépésekkel és globális összefogással válaszoltak.

Az adóparadicsomoknak is nevezett országok, mint Barbados, Bermuda és a Brit Virgin-szigetek 2010-ben több közvetlen külföldi befektetést szereztek meg – az összes globális befektetés 11 százalékát –, mint Németország vagy Japán. Ez utóbbiak ugyanis mindössze négy, illetve három százalékot hasítottak ki a tortából. Ezek az államok ugyanebben az évben világszerte több működőtőke-befektetést hajtottak végre, mint Németország. Oroszország legnagyobb öt külföldi befektetője között szerepel Ciprus 28, a Brit Virgin-szigetek 12, Bermuda hét és a Bahamák hat százalékkal. – Így talán érthetővé válik, hogy miért fogtak össze a világ legnagyobb hatalmai, és üzentek hadat az agresszív adótervezésnek – mondta Jancsa-Pék Judit.

A Leitner + Leitner Tax Adótanácsadó Kft. vezető adótanácsadója felhívta a figyelmet, hogy ez a jelenség Magyarországra is rendkívül kedvezőtlenül hat, az adózatlan gazdaság a GDP egynegyedét is kiteheti. Az OECD 15 pontos csomagja alapján azonban múlt héten az Európai Unió is új adóelkerülés elleni csomagot jelentett be (Anti Tax Avoidance Package), így az egyes országok és a vállalatok kezdhetnek készülni a várhatóan 2017-ben életbe lépő változásokra.

– Alapvetővé válik, hogy a gazdasági tartalom elve szerint adózzanak a cégcsoportok, tehát abban az országban, ahol a valós tevékenység, érték és így a bevétel keletkezik. Ezentúl nagyobb lesz az átláthatóság az adóhatóságok számára a nemzetközi ügyleteket és globális cégstruktúrákat illetően. Létrejön egy központi adatbázis, amely minden ország adóhatósága számára elérhető lesz, így a nagy nemzetközi vállalatokról pontos információkat szerezhetnek az államok. Így egyszerűbb lesz kideríteni, hogy melyik cégnek melyik államban kell adóznia. Az országoknak tehát magukról is sokkal több adatot kell majd szolgáltatniuk, hogy nagyobb legyen az átláthatóság – részletezte Jancsa-Pék Judit. Kitért rá, hogy a jelentésekben olyan, a cégcsoport egészére vonatkozó adatokat kell közzétenni, amelyekre eddig nem volt szükség, például árbevétel, adózás előtti eredmény, munkavállalók száma és a megfizetett adók mértéke.

Az, hogy Nagy-Britannia már készen állt az OECD-ajánlások helyi alkalmazására, hozzásegíthette az országot a Google adókötelezettségeinek feltárásához, ezért tudta megadóztatni a céget. Ezt a gyakorlatot a szakember szerint más adóhatóságok akár példának is tekinthetik, és számos hasonló hírt hallhatunk majd a világ országaiból, így Magyarországról is. Az OECD-tagállamok száma jelenleg 34, de az adóelkerülést kiküszöbölő kezdeményezést külső országokra is szeretnék kiterjeszteni, így egyre jobban elterjedhet az új struktúra. Amelyik állam nem tartja be az új szabályokat, az komoly nemzetközi nyomásra számíthat.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete Nemzetközi Adótagozatának elnöke szerint a globális adózási struktúra jelenleg többek között azért ilyen problémás, mert a gazdaság globalizációjának és digitalizációjának hatására olyan nemzetek feletti vállalkozások jelentek meg, amelyek sokszor fizikai kötődések nélkül, határokon átívelve működnek. Ezért jóval nehezebb ellenőrizni őket, és nehezebb reagálni a lépéseikre. Az egyes országok előtt járnak, hiszen úgy alakítják ki struktúráikat, hogy ne kötődjenek államokhoz.

A szakember szerint az erre adott válasz egy összehangolt csomag, ilyenre a nemzetközi adóztatás rendszerében még nem volt példa. Igaz, hogy az eredeti tervek szerint ennél is szigorúbb szabályokat irányoztak elő, de ezt is jelentős eredménynek tartja.