Ugyanakkor szinte mindannyian egyetértettek abban, hogy Fazekas Sándor régóta koptatja már a bársonyszéket, egyikük egyenesen úgy fogalmazott, hogy „nagy titkok tudója és nagy szívességek embere ő már ahhoz, hogy csak úgy felállítsák”. Informátoraink azonban azt is megfogalmazták: lehet olyan kínos szituáció agrárügyben, amikor valakinek kormányszinten kell „elvinnie a balhét”. Ez esetben politikailag még mindig kifizetődőbb lehet Fazekast „a rendszerváltozás előtti időket idéző módon felfelé buktatni”, mint a helyén hagyni. A jelenlegi miniszterhelyettes, Nagy István vagy Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár nagyobb amortizáció nélkül vihetné tovább a Kossuth téri ügyeket – vélekedtek a szakértők, utalva arra is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara első embere, Győrffy Balázs is aspiráns lehet a meggyengült miniszter helyére.
Fazekas eddig még az igazán botrányos ügyekbe sem bukott bele (például a karcagi brókerbotrányba vagy Kiss Szilárd korábbi moszkvai agrárattasé ügyébe), most azonban több oldalról is támadják.
A szakértők között volt, aki e támadások közt említette Lázár János kancelláriaminiszter minapi kirohanását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellen. Ez megerősíti lapunk információit, miszerint Lázár kritikájának valódi célpontja már a miniszter volt. Lázár egyébként tegnap „vérlázítónak” nevezte az MVH működését, mert ott szerinte nem a magyar gazdák érdekeit védik, hanem az EU-ét. A Hír Tv információi szerint a kormány jövő héten dönt az MVH sorsáról.
Akadt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a felszámolás alatt lévő pápai húsgyárat Mészáros Lőrinc – a miniszterelnök jó barátjának tartott felcsúti vállalkozó – nézte ki magának, márpedig ennek vizsgálatába a miniszter belebukhat, ezért jobb lenne, ha felajánlaná a lemondását. Amennyiben ez nem történik meg, a legnagyobb botrány sara az ő nyakába zúdul, hiszen az állami földárverések ügye – értettek egyet a szakértők – „minden, csak nem korrekt”. Erről tanúskodik, hogy bennfentesek – köztük a miniszter rokona – is bőven vásárolhattak eddig olcsón földet, miközben nem sikerült befejezni az értékesítést tavaly, ahogyan tervezték.
Ráadásul – számos esetben tisztázatlan jogi helyzetben – márciusban úgy kezdődik el az állami földárverések második üteme, hogy a decemberben befejeződött első körben elnyert földek hirdetményeit még ki sem függesztették, pedig azoknak 60 napig kinn kell lenniük a helyi önkormányzatok falán, mielőtt a sikeres licittel elnyert földek tulajdonjogát a földhivatali nyilvántartásba bejegyzik. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha a szomszéd a kifüggesztési idő alatt nem él az elővásárlási jogával, illetve ha a miniszter is aláírja az egyes ügyleteket. A késlekedés több szempontból is káros: ha akár már ma kifüggesztenék az említett hirdetményeket, a 60 nap nem járna le addig, amíg a földárverések második üteme el nem kezdődik. Adódhatnak tehát olyan esetek, hogy az első körben magát nyertesnek gondoló licitáló valami miatt mégsem kerül birtokon belülre, de erről csak azután értesül, hogy a második ütemben „vigaszágon belerúghatott volna a labdába”. Amennyiben mégis licitálna márciustól is, akkor ott újabb földet is elvihet. Ám összesen 300 hektárnál nagyobb területet nem írhatnak a nevére, de mire ez kiderül, hoppon maradhatnak miatta olyan családi gazdálkodók is, akik valódi vevők lehettek volna.
A szaktárca és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) részéről lapzártánkig nem válaszoltak érdeklődésünkre, miszerint mikor fogják kifüggeszteni az első ütemben elnyert parcellák hirdetményeit. Az állami földárverések második fordulójának árverési hirdetményei ugyanakkor már olvashatók az NFA honlapján. A legtöbb 10 ezer hektárnál is nagyobb területet Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyében akarják eladni, de országszerte akadnak a földművesenként megvásárolható maximum, 300 hektár környékén lévő parcellák is, félmilliárd forintnál alacsonyabb kikiáltási áron. Békés megyében a legnagyobb terület 219 hektárra rúg, 660 millió forint kikiáltási áron.
A Győr-Moson-Sopron megyében összesen meghirdetett, mintegy 7500 hektár hozzávetőleg 90 százalékát a lapunk tulajdonosi köréhez tartozó Lajta-Hanság Zrt. és a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. bérli. Bács-Kiskun megyében pedig két, csaknem 300 hektáros erdő is eladó, 400-430 millió forintos kikiáltási áron.
