Ráadásul – számos esetben tisztázatlan jogi helyzetben – márciusban úgy kezdődik el az állami földárverések második üteme, hogy a decemberben befejeződött első körben elnyert földek hirdetményeit még ki sem függesztették, pedig azoknak 60 napig kinn kell lenniük a helyi önkormányzatok falán, mielőtt a sikeres licittel elnyert földek tulajdonjogát a földhivatali nyilvántartásba bejegyzik. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha a szomszéd a kifüggesztési idő alatt nem él az elővásárlási jogával, illetve ha a miniszter is aláírja az egyes ügyleteket. A késlekedés több szempontból is káros: ha akár már ma kifüggesztenék az említett hirdetményeket, a 60 nap nem járna le addig, amíg a földárverések második üteme el nem kezdődik. Adódhatnak tehát olyan esetek, hogy az első körben magát nyertesnek gondoló licitáló valami miatt mégsem kerül birtokon belülre, de erről csak azután értesül, hogy a második ütemben „vigaszágon belerúghatott volna a labdába”. Amennyiben mégis licitálna márciustól is, akkor ott újabb földet is elvihet. Ám összesen 300 hektárnál nagyobb területet nem írhatnak a nevére, de mire ez kiderül, hoppon maradhatnak miatta olyan családi gazdálkodók is, akik valódi vevők lehettek volna.
A szaktárca és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) részéről lapzártánkig nem válaszoltak érdeklődésünkre, miszerint mikor fogják kifüggeszteni az első ütemben elnyert parcellák hirdetményeit. Az állami földárverések második fordulójának árverési hirdetményei ugyanakkor már olvashatók az NFA honlapján. A legtöbb 10 ezer hektárnál is nagyobb területet Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyében akarják eladni, de országszerte akadnak a földművesenként megvásárolható maximum, 300 hektár környékén lévő parcellák is, félmilliárd forintnál alacsonyabb kikiáltási áron. Békés megyében a legnagyobb terület 219 hektárra rúg, 660 millió forint kikiáltási áron.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!