Salátatörvényben rejtette el Németh Szilárd országgyűlési képviselő, volt rezsibiztos, egyben a Fidesz alelnöke azt a törvénymódosítást, amely tovább korlátozná a közérdekű adatok nyilvánosságát. A javaslat értelmében az állami tulajdonban lévő Magyar Posta visszamenőleg sem adja majd ki azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánossága „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna” a vállalatnak. Ezzel lényegében a Magyar Postát mentesítené a kabinet az információs önrendelkezési jog és az információszabadságról szóló törvény (infótörvény) alól, vagyis nem lehetne adatokat és szerződéseket kikérni az állami cégről. A javaslat tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben, és a 444.hu vette észre. A portál szerint a jogszabály lényegében mindegyik szerződésre ráhúzható, és félő, hogy több állami cégnél is így járnak majd el. Megkerestük a Miniszterelnökséget is, ahol azt válaszolták, hogy Németh Szilárd nem tagja a kormánynak, ezért kérdésünkkel forduljunk a Fidesz-frakció sajtóosztályához.
Az ügyben megkerestük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét. Péterfalvi Attila elmondta, hogy megvizsgálják a javaslatot, s véleményüket várhatóan a jövő hét elején teszik közzé. Mindamellett elképzelhetetlennek tartja, hogy egy nemzeti vagyonnal gazdálkodó, állami tulajdonú társaságot úgymond kivegyenek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alól. Azt viszont jogos, megvitatandó felvetésnek tartja, hogy egy liberalizált piacon működő állami vagy önkormányzati cég egyes piaci szerződéseit (például amelyekben üzleti érdekből kedvezményt ad partnereinek) ki kell-e adni, ugyanis ez kedvezőtlenül befolyásolhatná a társaság pozícióját a gazdasági versenyben. Péterfalvi Attila szerint az ilyen cégek átláthatósága nem vehető egy kalap alá az államhatalom működésének, döntéshozatalának nyilvánosságával. Megemlítette: a posta működésének átláthatósága nem vethető össze például a paksi beruházás nyilvánosságkorlátozásának indokaival sem. Az elnök szerint jó lenne, ha a témáról szakmai, nem pedig politikai szempontok alapján lehetne egyeztetni.
A 2010-es kormányváltás óta többször módosították az infótörvényt, legutóbb tavaly júliusban, amikor megengedték a közfeladatot ellátó szerveknek, hogy költségtérítést állapítsanak meg közérdekű adatigénylés teljesítéséért. Ekkor több civil szervezet, többek között a Transparency International és a Társaság a Szabadságjogokért is azt kifogásolta, hogy a törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy az állami és önkormányzati szervek, valamint az állami vállalatok tetszésük szerint akár nagy összegű költségek megfizetésére kötelezzék a közérdekű adatokat igénylő állampolgárokat. Ekkor szűnt meg az anonim adatigénylés lehetősége is. A visszaélésszerű adatigénylést 2013-ban vezette be a kormány. A törvénymódosítás értelmében nem megismerhetők azok a szerződések, döntést megalapozó dokumentumok, amelyeknek kiadása túl sok munkával járna az adatkezelő szerv számára. A törvény nem pontosítja, hogy „a túl sok munka” mit jelent, így a gyakorlatban a hivatalok dönthetnék el, hogy kiadják-e a kért adatokat, vagy sem. – Ez tökéletesen szembemegy a közpénzek költésének ellenőrzésével – kommentálta akkor a Transparency International. A közérdekű adatigénylés megnehezítése nagyban akadályozza a korrupciógyanús ügyletek feltárását. Korábban ugyanis rengeteg kormányközeli cég és személy piszkos ügyeire derült fény a közérdekű adatigénylés során.
