A bírói testület nem vette figyelembe, hogy az ellenzéki többségű parlament Maduro január közepén bejelentett rendeletét egy héttel később elutasította. „A rendelet közzétételekor hatályba lépett, legitimitása, érvényessége, hatálya és alkotmányossága visszavonhatatlan” – szögezte le a legfőbb bírói testület. A hatvannapos szükségállapot kiterjeszti az elnök hatáskörét, aki így beleavatkozhat a venezuelai vállalatok ügyeibe, illetve valuta- és árkorlátozást vezethet be annak érdekében, hogy „garantálja a hozzáférést” az alapvető élelmiszerekhez, árucikkekhez, gyógyszerekhez. Az ellenzéki pártok mellett szakszervezetek és vállalatok is attól tartanak, hogy az elnöki rendelet veszélyezteti a magántulajdont, az infláció és a munkanélküliség növekedéséhez fog vezetni, az elnök gazdaságpolitikája pedig nem lesz hatékony a válsággal szemben.
Henry Ramos Allup, a venezuelai törvényhozás ellenzéki elnöke a szükségállapot bevezetésére reagálva felszólította a parlamenti többséget, hogy gyorsítsa fel az államfő mandátumának lerövidítését célzó folyamatot. Úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező napokban konkrét javaslatot tesznek arra, hogy eltávolítsák „ezt a kormánynak nevezett nemzeti szerencsétlenséget”. A világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkező ország gazdasága várhatóan az idén is csökkenni fog.
Venezuela bevételeinek mintegy 96 százaléka származik kőolajtermékek exportjából, miközben az olaj ára az elmúlt időszakban a korábbi töredékére esett, ami miatt a dél-amerikai ország gazdasága mélyrepülésbe kezdett. Venezuela súlyos recesszióval, a világon a legmagasabb inflációval és kiterjedt – egyebek mellett olyan alapvető termékeket, mint az étolajat és a WC-papírt is érintő – áruhiánnyal küzd, miközben hatalmas kőolajkészletei vannak. Maduro szocialista kormánya ellenfelei aknamunkáját, az ellenzék viszont az egykori buszvezetőből lett elnök elhibázott gazdaságpolitikát okolja az ország helyzetéért.
