A La Repubblica című olasz lap pénteki számában megjelent interjúban Peter Praet kifejtette: a kamatszint még nem érte el az alsó határt, noha az EKB tisztában van vele, hogy a negatív kamatok milyen kedvezőtlenül hatnak a bankok nyereségességére.
Ha valamilyen megrázkódtatás következtében romlanának a kilátások, és a finanszírozási feltételek irányukban vagy méretükben nem lennének alkalmasak a gazdaság és az infláció élénkítésére, akkor a kamatcsökkentés még mindig ott van a fegyvertárunkban – mondta Praet.
Az EKB a múlt héten 0,05 százalékról nulla százalékra csökkentette irányadó kamatát, 60 milliárdról 80 milliárd euróra bővítette kötvényvásárlási programját, és mínusz 0,3 százalékról mínusz 0,4 százalékra módosította az EKB-nál elhelyezett egynapos kereskedelmi banki betétekre felszámított büntetőkamatot. A bank ezenkívül újabb hosszú távú refinanszírozási programokat jelentett be, és a vállalati kötvények egy bizonyos körére is kiterjesztette kötvényvásárlási programját.
A tőzsdéken először ugrásszerűen emelkedtek az árfolyamok. A hangulat azonban hamar megfordult, mikor a piacok Mario Draghi bankelnöknek azt a mondatát, hogy további kamatcsökkentésre már ne nagyon számítson senki, kezdték úgy értelmezni, hogy az EKB kifogyott a stimuláló eszközökből. Peter Praet a monetáris enyhítésnek azt a szélsőséges formáját sem zárta ki, hogy az EKB egyszerűen pénzt nyomtat, melyet a szociális rendszeren keresztül szétoszt az emberek között.
„Igen, lehet pénz nyomtatni és szétosztani, ez a helikopterpénz. A lehetőség, legalábbis elméletben fennáll” – mondta, de hangsúlyozta: a kérdés az, hogy milyen esetben és mikor célszerű ehhez a valóban extrém eszközhöz folyamodni.
Az égből lehulló ingyen pénz, a helikopterpénz gondolatát Milton Friedman közgazdász vetette fel, mint olyan eszközt, amellyel a fogyasztást felpörgetve mozgásba lehet hozni a stagnáló és deflációval küzdő gazdaságokat. Ezt az EKB statútuma is megengedné, mert az csak a költségvetés finanszírozását tiltja.
