Csendben kimúlt a Wekerle-terv

Szó szerint becsődölt a kormány bő három éve indított gazdaságösztönzési programja.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón feltett kérdésünkre válaszolva akarva-akaratlanul is elismerte a program teljes kudarcát. A külügyi tárca információira hivatkozva csupán egyetlen sikerről tudott beszámolni, de azt sem az eredeti célok ihlették. – A Wekerle-terv célkitűzéseihez kapcsolódik – de abban nem szereplő tevékenység – a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája. Ennek keretében 20 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 30 milliárd forint kedvezményes hitel jár a Vajdaságnak – írta válaszában a miniszter. Ez az összeg is csak a jövőre vonatkozik, hiszen a 2016–2018 közötti fejlesztésekhez lehet igényelni. További ígéret is elhangzott, amely szerint a KRÜH-öt magát nem, de feladatait átvéve a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tavaly megalakította a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft.-t. A cél az, hogy 2016 második felére 22 irodát nyissanak a környező országokban. Ebből 18 fiókot már létrehoztak, ezek „aktívan működnek”. A Lázár János által küldött levél azonban arról is tanúskodik, hogy az érdeklődő cégek nem tapossák egymást a létrejött irodák előterében. – A cégek jelentős munka és kockázat alól mentesülnek, amikor igénybe veszik majd az iroda segítségét – közölte a kancelláriaminiszter.

Úgy tűnik tehát, hogy a Wekerle-terv végleg elveszett a hazai bürokrácia útvesztőjében, pedig komoly célokat fogalmazott meg. A volt pénzügyminiszterről, Wekerle Sándorról elnevezett program ágazati kitörési pontokat nevezett meg, így a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszer-gazdaság, a zöldgazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatívipar és az infokommunikációs szektor összehangolt fejlesztésére koncentrált. A szaktárca szerint ezeken a területeken a Kárpát-medencebeli vállalkozók hálózatosodása az egész térség számára jelentős gazdasági előnyökkel járhat. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013-ban úgy látta, hogy a Wekerle-terv intézményrendszerének legfontosabb eleme a Kárpát-régió üzleti hálózat, amely a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében épül ki. A hálózat, még abban az esztendőben, öt irodával kezdte meg működését, és a tervek szerint az év végére tizenegy helyszínen kellett volna elérhetőnek lenniük a tanácsadói szolgáltatásoknak.