Javaslatunk egyik sarkalatos pontja, hogy a jegybank a nyereségét osztalékként fizesse be a költségvetésnek – nyilatkozta lapunknak Schmuck Erzsébet, a Lehet Más a Politika (LMP) képviselője a tervezetről, amelyet ma kívánnak benyújtani. A politikus szerint ez a több száz milliárdra rúgó összeg a forint folyamatos gyengítéséből, illetve a devizahitelek forintosításából származó árfolyamnyereségből gyűlt össze. – Ezt a hatalmas összeget – ahelyett hogy a devizaadósok számára visszajuttatták volna, illetve könnyítettek volna a helyzetükön – a jegybank paloták, ingatlanok vásárlására fordította, továbbá létrehozta alapítványait, amelyeknek több mint 250 milliárd forintot juttatott. Pedig a jegybanktörvény szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfeljebb a bírságokból befolyt összeget fordíthatja ilyen célokra, az úgynevezett társadalmi kötelezettségvállalási programokra. A bírságok azonban alig néhány milliárd forintra rúgnak. – Ha ezzel kapcsolatban bármilyen kérdést föltettünk országgyűlési képviselőként, Matolcsy György jegybankelnök mindig megtagadta a választ.
Az ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen költekezések miatt véljük úgy – s fogalmaztuk meg törvényjavaslatunkban –, hogy a jegybanki nyereséget fizessék be a költségvetésbe. Sokkal jobb helyen lesz az ott – tette hozzá.A javaslat másik lényeges eleme, hogy új alapítványokat nem hozhat létre az MNB, a meglévőket pedig egy átmeneti rendelkezéssel megszüntetné az ökopárt. Ezen túlmenően az is szerepel az előterjesztésben, hogy csak olyan gazdasági vállalkozásnak lehetne részese a jövőben a jegybank, amely alapfeladatának ellátását segíti. – Azért látjuk szükségesnek a változtatást, mert az elmúlt időszakban mindenféle ellenőrzés nélkül költekezett a jegybank olyan célokra, amelyekre éppen kedve tartotta a szervezet vezetőinek. Mindenképpen keretek közé szeretnénk ezt szorítani – fejtegette a politikus. – Annál is inkább szükség lenne korlátok felállítására, mert nem elég, hogy az elköltött milliárdokról semmiféle felvilágosítást nem hajlandó adni a jegybank, de a legutóbbi törvénymódosítással arról is döntött az Országgyűlés, hogy az alapítványokban felhalmozott összeg nem közpénz. Ebből következik, hogy nem is lehet annak utánanézni, vajon mire költik az alapítványokba helyezett mintegy 250 milliárd forintot. Ez utóbbi összeg egyébként nagyobb, mint a teljes magyar felsőoktatás költségvetése.Az Országgyűlés által kivételes eljárásban elfogadott törvénymódosítás – amelyhez előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól Áder János államfő – kapcsán a NOL.hu arról írt, hogy kérdésükre az Európai Központi Bank (EKB) közölte: nem tájékoztatta őket a tervezett változtatásról a magyar kormány, pedig ez kötelessége lett volna. Az uniós szerződés ugyanis arra kötelezi a tagállamokat, hogy minden esetben ki kell kérni az EKB véleményét a jegybanktörvény tervezett módosításáról. Az Európai Központi Bank egyébként már a 2014. évi jelentésében aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar jegybank bizonyos pénzköltései felvetik a tiltott monetáris finanszírozás gyanúját. Ez utóbbi lényege, hogy az MNB nem vehet át állami feladatokat, nem nyújthat pénzügyi előnyöket az államnak. Az európai jegybanknál sokkal konkrétabban fogalmazott Tóth Bertalan szocialista képviselő, aki szerint a jegybanki alapítványok állampapírokat vásárolnak, és ez felveti a tiltott monetáris finanszírozás gyanúját. Szerinte a kormány azért is akarja eltitkolni az alapítványi pénzköltéseket, mert az uniós jog egyértelműen tiltja az ilyesfajta befektetéseket. Kérdésünkre Schmuck Erzsébet elmondta, hozzájuk is eljutottak a tiltott monetáris finanszírozással kapcsolatos hírek, bizonyítani azonban nem tudják, mert felvetéseikre már hosszabb ideje nem kapnak választ Matolcsy Györgytől. Ezért is lenne minél előbb szükség a szabályozás általuk javasolt módosítására.
