Így veszi át a hatalmat Washington és a multik?

Tovább csökkentenék az EU-tagállamok és az Európai Parlament beleszólását a kereskedelmi egyezménybe.

VZ
2016. 03. 18. 10:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A TTIP fő célja papíron az, hogy harmonizálja az uniós és a tengerentúli szabályozást különféle területeken – beleértve a fogyasztók biztonságát az élelmiszerek terén, a környezetvédelmet és a pénzügyi vagy banki szolgáltatásokat – emlékeztetett a The Independent.

A kiszivárgott dokumentum a tárgyalásokra vonatkozik, amelyek az EU szerint „kiskapuk nélkül csökkentenék a bürokráciát az uniós cégek számára”. A CEO elemzése szerint azonban a dokumentum procedúrák egy olyan labirintusát vázolja fel, amely minden amerikai érdekkel ütköző EU-s javaslatot szabotálhat.

Az amerikai szabályozó hatóságok így „megkérdőjelezhető szerephez” jutnának a brüsszeli törvényhozásban, és gyengítenék az Európai Parlamentet. A csoport kutatója, Kenneth Haar szerint az EU és az USA ezzel a nagyvállalatokat teszi meg a döntéshozatal központjává.

Nick Dearden, a Global Justice Now igazgatója arról beszélt: a kiszivárgott információk igazolják a TTIP-vel kapcsolatos félelmeket, amelyek szerint az egész tényleg arról szól, hogy a nagyvállalatok minél nagyobb befolyásra tegyenek szert a törvényhozásban. Valójában a jogszabályok „társszerzőivé” lépnének elő a mamutcégek – és

ez nemcsak egy apró adalék a TTIP kapcsán, hanem maga a lényeg.

Az Európai Bizottság szóvivője minderre annyival reagált, hogy a vádak alaptalanok, az aggodalmaskodók pedig figyelmen kívül hagyják, hogy az EU-s javaslatok az uniós exportőröknek is egyszerűsítik a szabályokat.

Noha a jogharmonizáció révén elvben tényleg lehetne pörgetni mind az EU, mind Amerika gazdaságát, a TTIP ellenzői szerint az üzlet az óriáscégek hatalmát növelné a demokrácia és a közjó rovására. A legaggasztóbb talán az, hogy a tárgyalások titokban folynak, a közvélemény csak kiszivárogtatások útján értesülhet egyes részletekről. A főleg európai civilek, jótékonysági szervezetek és környezetvédők által támadott egyezség szerintük a szabályozási kereteket lazítja fel a nagyvállalatok javára, például az élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi vagy banki előírásokat. Az EB azonban hangsúlyozza: ha a végső szöveget elfogadják, csak az EU-tagállamok kormányain és az EP-képviselőkön múlik majd, hogyan döntenek arról.

A többnyire titokban zajlott, ellentmondásos tárgyalások után az Európai Bizottság köteles lesz egyeztetni az amerikai illetékesekkel, mielőtt befogadja az új jogalkotási javaslatokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.