Újabb csapást jelent a megtakarítók számára a jegybank múlt heti kamatvágása. Azzal, hogy 15 bázisponttal, 1,2 százalékos szintre vágta vissza az alaprátát a jegybank, az eddig is rekordmélységben lévő betéti – különösen a folyószámlán tartott pénz után fizetett – kamatok kevés kivétellel az engedélyezett minimumra, 0,01 százalékra csökkenhetnek. – Ezzel együtt is érdemes megfontolni, hogy bankban tartsa az ember a pénzét. Egyrészt mert ha talál olyan formát, ahol akár 1-2 százalékos kamatot ígérnek, akkor a jelenlegi nulla százalék közeli infláció mellett is haszna keletkezik, ha nem is túl sok – nyilatkozta lapunknak a BankRáció.hu vezető elemzője. Gergely Péter hozzátette, aki további kamatesésre számít, az fix kamatozású betétet válasszon, és legalább egy évre kösse le szabad forintjait, lehetőleg több kisebb lekötésben. (A kamatok további csökkenése szinte biztosra vehető ebben az évben, hiszen a jegybank már bejelentette az újabb kamatcsökkentési ciklus indítását.) Ez a taktika már csak azért is hasznos, mert így nem esik kísértésbe az ember, hogy otthon vagy a folyószámlán tartott összeghez hozzányúljon. Érdemes kisebb bankoknál keresni a kedvező kamatozású lekötéseket. A nagyobb bankoknak ugyanis hatalmas összeg áll rendelkezésükre a folyószámlán tartott összegekből, s így nincs szükségük pótlólagos forrásokra. A kisebb pénzintézetek ezzel szemben folyamatosan forrásszűkében vannak a kevesebb bankszámla miatt, s ezért kénytelenek kedvezőbb kamatozású betéti konstrukciókat kialakítani.
Sokan tudják, hogy ha tartós betéti számlán (tbsz) köti le az ember 3–5 évig a pénzét, akkor kikerülhető a kamatadó megfizetése. Azt azonban már kevesen, hogy egy ember akár több bankban is vezethet tbsz-t, és azok között többször hozhatja, viheti a pénzét – akár egyéves lekötésekkel is – és így is mentesül az adó megfizetése alól. Mindössze annyit kell tennie, hogy igazolást kér az előző banktól, hogy tbsz-ről való pénzt visz magával – tette hozzá a szakember. Ezekkel a mozgásokkal is szert tehetünk néhány pluszforintra. – A másik taktika, hogy változó kamatozásra köti le az ember a pénzét. Ez első hallásra talán ellentmondásnak tűnik a korábbiakkal szemben, de figyelembe kell venni, hogy 3-5 éves időtávlatban igen nagy az esélye az alapkamat és ezzel a banki kamatok, illetve az egyéb hozamok emelkedésének is, s egy idő elteltével így akár pluszba is kerülhet a befektető – mondta a szakember.
Nemcsak az alapkamat mérséklődött a napokban, hanem az állampapírok hozama is csökkent ezzel együtt. Az Államadósság-kezelő Központ már bejelentette, hogy a Féléves Kamatozó Kincstárjegy hozama 2,25 százalékról 2,0 százalékra csökken április 5. után, s mától már csak ezzel a hozammal jegyezhető az állampapír. Gergely Péter szerint amennyiben az ember állampapírba akarja fektetni a pénzét, úgy érdemes inflációhoz kötött formát választani, mert így biztosan nem veszít értékéből a befektetés, hiszen mindig a megadott százalékkal magasabb hozamot kap az ember, mint a hivatalos infláció mértéke. Miután az alapkamat további esése biztosra vehető, ami az állampapírok további hozamesését vonja majd maga után, érdemes minél hoszszabb időre lekötni a szabad pénzeszközöket.
