Nincs biztonságban a pénz a nokban

A fogyasztói csoportok réme köszön vissza az új otthonteremtési közösségek esetében, amit korábban az Orbán-kormány tiltott.

Kérdésünkre Gergely Péter elmondta, véleménye szerint annak nagyon kicsi az esélye, hogy – bár a piacon megjelentek már az ezzel kapcsolatos pletykák – a nok népszerűségének növelése érdekében rontana a kormány a riválisnak tartott lakás-takarékpénztárak működési feltételein. Nemcsak azért, mert a kormányzati kommunikáció is arról szól, hogy nem nyúlnak a lakás-takarékrendszerhez, hanem azért is, mert semmi értelme nincs egy húsz éve jól működő rendszer megszüntetésének. Az ugyanis nagyot rontana a lakossági megtakarítási rendszerbe vetett bizalmon, kis túlzással katasztrófa lenne. De ha kedvezőtlenebb irányba változna a lakás-takarékrendszer, az akkor sem érinthetné a már megkötött szerződéseket, azaz a szerződött felek megkaphatnák a befektetéseik fejében járó állami támogatást.

Ugyancsak problémákat lát a rendszer tervezett működésében az IFLgazdaság.blog szerzője. Miután az eddig megismert szabályok szerint azok lennének előnyben a licitálásnál (lakásszerzésnél), akik nagyobb összeget tudnak előre befizetni, illetve a havi kötelezettségen felül extra összegeket tudnak felajánlani, óhatatlan, hogy ne a tehetősebb tagok vigyék el az első lakásokat. A szerencsés gazdagok tehát a licittel viszonylag gyorsan visszanyerhetik befizetéseiket, megkapják az ingyenkölcsönt és ezzel együtt a lakást. Ezzel szemben a szegényebb tagok akár nyolc-tíz évig vagy még ennél is hosszabb ideig fizethetik a havi több tízezer forintos kötelezettséget, mire lakáshoz juthatnak. Ha pedig valaki időközben csak kisebb összeget tud fizetni, az eredeti elképzelésénél kisebb értékű lakás vásárlására számíthat. Amennyiben viszont valaki ki akar szállni, mert megváltoztak anyagi körülményei, annak ki kell várnia a közösség megszűnését, és csak utána juthat hozzá a befizetéseihez. Mindez azt jelenti, hogy a szegényebbek befizetéseiből finanszírozzák a tehetősebbek lakásvásárlását. Az már csak hab a tortán, hogy az így megszerzett lakást akár bérbe is lehet adni, vagyis az állami támogatás felhasználásával és a beszedett bérleti díjakból termelheti ki a lakásvásárláshoz felhasznált ingyenkölcsön törlesztőrészleteit.

Az elemzés készítője szerint nincs garancia arra, hogy mindenki lakáshoz jut a futamidő végéig, hiszen lehetnek olyanok, akik nem tudják fizetni 10-15 éven át a vállalt összeget. Erre a célra ugyan a befizetett összegek három százalékát félreteszik, de ez az összeg nem biztos, hogy fedezi a kiesők befizetéseit. Más szervezet pedig (például az OBA) nem biztosítja a nokban összegyűlt befizetéseket. Azt is furcsának tartja, hogy ha mégis megmarad a háromszázalékos összeg vagy annak egy része, azt nem juttatják vissza a tagoknak, hanem a szervezők hasznát képezi.