Új lehetőségek nyílhatnak a balatoni korona, illetve a helyi pénzek számára azzal, hogy az uniós döntés nyomán megváltozik a kafetériarendszer, erre vonatkozó javaslatunkat már el is juttattuk a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM) – mondta lapunknak Leitold László. A balatoni korona elindítója emlékeztet arra: már tavaly is kezdeményezték, hogy a helyi pénzek bekerüljenek a kafetériaelemek közé, de akkori felvetésüket nem koronázta siker. Az Erzsébet-utalvány megszűnésével vagy átalakulásával azonban jelentősen meg tudna növekedni a kedvezményeket kínáló helyi pénzek forgalma, s villámgyorsan létrejönnének újabbak is – vélekedett.
A mostanában virágkorukat élő helyi pénzek előnyeit számos külföldi példa mutatja, Svájcban például két fő fizetőeszköz van forgalomban: a svájci frank és a helyi valuta. Magyarországon a helyi pénzek közül elsőként a soproni kékfrank indult el a HA-MI-Összefogunk Európai Szövetkezet „bábáskodásával”, 2010-ben. A szövetkezet elnöke, Perkovátz Tamás szerint náluk sikeresen működik a helyi pénz rendszere. A kékfrankot a 2008–2009-es gazdasági válság hívta életre, a regionális fizetőeszköz egyetlen funkciója pedig a cserék lebonyolítása. A helyi pénz váltását a kibocsátó végzi úgy, hogy nincsen eladási és vételi árfolyam, csak egy 0,25 százalékos jutalék terheli az összeget. A soproni helyi pénz után indult a már említett balatoni korona, az alsómocsoládi rigac, a bocskai korona és legutóbb a tokaji dukát. Tervezték ugyan, de egyelőre nem vezették be a rábaközi tallért, a kiskőrösi pengőt, valamint a zselici dénárt sem.
A helyi pénz alapvető célja, hogy az adott térségben erősítse a közösséget, és különféle kedvezményekkel arra ösztönöz, hogy a helyben megkeresett pénzt helyben is költsék el. Ám miközben körük egyre bővül, akadnak egyelőre elakadt kezdeményezések is. – A soproni kékfrankkal szinte egy időben felvetődő „munkanevén” zselici dénár ügye egyelőre „alszik” – fogalmazott lapunknak Palkó Sándor László pénzügyi közgazdász, tanár. A több megyére átnyúló, tágabb tájegység pénzének egyik megálmodója emlékeztet arra, hogy Varga Józseffel, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara tudományos dékánhelyettesével – akkor még docensével – együtt 2011 környékén az akkori, viszonylag magas jegybanki alapkamat mellett aktuálisnak látták egy helyi pénz bevezetését. Úgy vélték, a zselici dénárnak nemcsak gazdaságélénkítő hatása lenne, hanem közvetett marketingszerepe is fontos lehet, és a vásárlóerő helyben tartásával egyidejűleg a helyi termékeket, kereskedelmet, vendéglátást is kicsit előtérbe helyezné. Mint hozzátette, ők szervezték az első országos konferenciát a helyi pénzekről 2010 decemberében, ám az esemény közvetlen hatása az volt, hogy Kaposvár polgármestere különböző hírforrások szerint bejelentette: ő szeretné létrehozni a helyi pénzt a városnak. Ebből azonban azóta se lett semmi sem. Palkó Sándor László szerint azonban nincs veszve a zselici dénár ügye, de jelenleg nincs meg az a gazdasági-pénzügyi környezet, illetve akarat, amely elindíthatná a folyamatokat, és a város jelenlegi vezetősége is talán más irányban gondolkodik. – Kaposvár kedvező hozzáállásán túl külső mozgatórugóra is szükség lenne a zselici dénár elindításához – vélte a közgazdász, aki szerint akkoriban nem is lett volna szükség húszmillió forintra sem az induláshoz, annak idején ennek az összegnek a felével, háromnegyedével számoltak. – Húszmillió forintból marketinggel együtt most is el lehetne indítani a zselici dénárt – tette hozzá.
