A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen lett a letelepedési kötvényeket vizsgálni hivatott ellenőrző albizottság mai ülése. A testület összehívását az ellenzéki országgyűlési képviselők kezdeményezték, miután a sajtóban sorra jelentek meg a kötvényüzlettel kapcsolatban korrupció gyanújára utaló információk.
A Fidesz-frakció kilenc perccel az esemény kezdete előtt adott ki egy sajtóközleményt, amelyben nevetségesnek nevezte az albizottság kezdeményezését, ezzel indokolta távolmaradását.
„Volner János a gazdasági bizottság alelnöke volt a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos döntések meghozatalakor. Ezek a bizottsági ülések nyilvánosak voltak, ott bárki kérdéseket tehetett fel. Ehhez képest Volner János egyszer jelentkezett felszólalásra, de egyetlen alkalommal sem kérdezett” – írták.
Volner János, az albizottság jobbikos elnöke elmondta: azért hívták össze az ülést, hogy ellenőrizzék az Országgyűlés nevében, a meghozott törvényeket hogyan hajtják végre. – Meghívtuk Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, Habony Árpádot, a kormányfő informális tanácsadóját és Shabtai Michaeli grúz–izraeli üzletembert, azonban egyikük sem jelent meg – mondta Volner János.
Az ellenzéki képviselő szerint a bizottsági ülés határozatképtelensége miatt nem tudta meg a közvélemény, hogy miért jó üzlet az államnak a letelepedési kötvény, miért tűnnek fel offshore hátterű cégek, és hogyan fér össze a Fidesz offshore lovagok elleni küzdelmével, hogy egyre több hasonló cég tűnik fel a kormány közelében. Volner lapunk kérdésére elmondta: írásban keresik meg Rogánt és a kormányt a kérdéseikkel, illetve a közvetítő vállalkozásokat.
Jelenleg hat vállalkozás értékesíthet letelepedési állampapírt, ezek egy kivételével olyan offshore helyszíneknek tartott országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Málta, Ciprus és Liechtenstein. A letelepedésikötvény-program lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. Az állam ugyanakkor diszkontáron bocsátja ki a kötvényeket, azaz hiába ad 300 ezer eurót a külföldi a közvetítő cégnek, utóbbi csak 271 ezer eurót utal át az államnak, ami öt év után fog 300 ezret érni. A cég a kamaton 29 ezer eurót nyer, amit lényegében lejáratkor a magyar adófizetők állnak, miközben 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat is kérnek a közvetítők a külföldiektől. Csupán egyetlen állampapír értékesítésekor 23–27 millió forintos bevételre tesznek szert a cégek, ami óriási összeg. A letelepedési program indulása óta az idén februárig 3538 kötvényt adtak el, lapunk számítása szerint 81–97 milliárd forintot kerestek csak a közvetítőcégek az ügyleten. A dolog további furcsasága, hogy két és félszer több kamatot fizetnek a magyar adózók, mintha a kormány piaci körülmények között értékesítené az állampapírt. A letelepedési kötvényt közvetítő cégek fix, kétszázalékos hozamot kapnak, míg a másodpiacon az ötéves, euróalapú magyar kötvény 0,8 százalékos kamatot fizet csupán.
