Az új közbeszerzési törvény november 1-jén lépett hatályba, és a korábbinál rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg. Már nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe kell helyezni a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását és a gazdaságfejlesztés szempontjait. Sok kisvállalkozásnak megnehezítette az életét az a változás, miszerint minden olyan esetben közbeszerzési eljárás lebonyolítására van szükség, ahol az uniós forrás meghaladja a 25 millió forintot. Az eddigi tapasztalatok szerint az új törvény nagyobb versenyt, átláthatóságot teremt, de ennek ára van. Több szakértői munkára van szükség, alaposan körbe kell járni minden beszerzést az összeszámítás és egyéb feltételek miatt. Kiemelkedő szakmai felkészültséget és tudást igényel, ha egy vállalkozás nem szeretné a jövőben visszafizetni a megnyert támogatását azért, mert nem felelt meg.
Az viszont egyértelműen pozitív fejlemény, hogy az új jogszabály az eddiginél részletesebben és egyértelműbben szabályozza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket nem nyilváníthatnak üzleti titoknak az ajánlattevők, másrészről előírja részükre az indoklási kötelezettséget. Ez lényeges változás, mert eddig gyakorlatilag a tartalomjegyzék kivételével akár az ajánlatuk egészét üzleti titoknak minősíthették a pályázó cégek.
