Jóval magasabb lehet harminc százaléknál az uniós pályázatokon történő túlárazás – közölte vasárnap a Napi.hu. A Korrupciókutató Központ Budapest mérte fel, hogy a korrupció ennél sokkal durvább számokat termelhet ki, és 140-320 százalékos eltérés is lehet a piaci áraktól egyes közbeszerzési eljárásokon. A lehetőséget minderre a 2011-es közbeszerzési törvénymódosítás teremtette meg.
A korrupciós kockázatok ott magasabbak, ahol csak egy vagy két szereplő vesz részt a versenyben, jelen van uniós támogatás, és nyilvános ajánlattétel sincs, csupán meghívásos tárgyalás. Az uniós beszerzéseknél sokkal gyakoribbak a túlárazások, mint a nemzetközi közbeszerzéseknél.
A Korrupciókutató Központ a 2009 és 2015 közti közbeszerzéseket vizsgálta, megállapítva: folyamatosan nőtt a túlárazott közbeszerzések aránya, de nagy ugrás a 2011-es törvénymódosítás után jött. Egyébként nincs kutatható, érvényes adatbázis sem a közbeszerzésekről, így először az adatokat kellett összegyűjteni – fejtette ki a Kopint-Tárki Zrt., illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös rendezvényén a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója, Tóth István János.
A tenderfelhívás nélküli pályázatok aránya ma már eléri az 50 százalékot, az egyszereplős közbeszerzések pedig a vizsgált időszakban 30-35 százalék közt helyezkedtek el.
A legnagyobb túlárazások az informatikai beszerzéseknél voltak tapasztalhatóak, az építőiparban viszont nem lehetett látni hasonlóan kiugró árakat. Ennek oka a mérnökárak rendszerében keresendő. Tóth kifejtette, az építőipari közbeszerzéseknél nem a túlárazás miatt, hanem a nyertes kiválasztásában jelent meg a korrupció. A túlárazás ezzel szemben az ingatlan- és üzleti szolgáltatásoknál is erőteljesen jelen van.
Tóth szerint az átláthatóság, a nyílt verseny erőteljesen csökkenti a korrupció kockázatát, ezért a meghívásos, valamint egyszereplős közbeszerzéseket meg kellene szüntetni.
