A gyakorlatban a pénz újraosztása akár 60 vagy annál is több napot vehet igénybe. A szolgáltatók ennyi idő alatt pedig működésképtelenné válhatnak a napi fizetési gondjaik miatt. Ezért az önkormányzatok azt kezdeményezték, hogy előleget kaphassanak az állami társaságtól, hogy legalább a napi kiadásokra – például üzemanyagra, bérekre, befizetendő közterhekre – legyen forrásuk.
A helyhatóságok felvetésére azonban eddig nem érkezett megnyugtató válasz sem a kormányzat, sem az NHKV részéről.
Úgy tudjuk, bár az új rendelkezések szerint már ebben a hónapban az állami kukaholding számlájára kellett volna irányítaniuk az önkormányzatoknak a szemétszállító cégeik által a lakosságtól beszedett szemétszállítási díjakat, ez azonban a társaságok zöme esetében nem történik meg. Szakértők szerint még az is kérdéses, hogy májusban átirányítják-e a pénzt a szemétgyűjtő vállalkozások az NHKV-nak. Mivel a társaságoknak szükségük van a bevételeikre a talpon maradáshoz, s a helyhatóságok többsége nem tudja az állami elvonásokból eredő hiányt finanszírozni.
Szakértők úgy látják, az alapprobléma a hulladékszektor államosítása után is megmarad. Vagyis a rezsicsökkentéssel visszavágott bevételek és a kivetett új közterhek, tehát a lerakói járulék mellett kirótt úgynevezett felügyeleti díj, az útdíj, a tranzakciós adó által megnövekedett költségek miatt a cégek bevételei jó esetben is csak napi szinten fedezik a kiadásokat, és nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy megfelelő tartalékokat képezzenek a társaságok. A fizetési hajlandóság alacsony mivolta miatt pedig a mintegy 170 szolgáltatócéggel működő a szektor megközelítőleg 13 milliárd forint kinnlévőséggel küzd.
Természetesen szerettük volna megtudni az NHKV-tól, miképpen szeretnék rendezni a helyzetet – például meddig tűrik az önkormányzatok nem fizetését, de a társaság honlapján megadott telefonszámon lapzártánkig nem értünk el senkit. Az önkormányzati tiltakozásokra pedig kormányzati részről eddig nem reagáltak.
