A hivatalos adatok szerint tavaly már 96 ezer magyar állampolgár élt az Egyesült Királyságban, az unióból csak Lengyelország, Románia, Olaszország, Portugália és Spanyolország előz meg minket ezen a téren. Aggasztó, hogy 2011-ben még csak 50 ezer regisztrált magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott a szigetországban, vagyis számuk majdnem duplájára emelkedett. A lengyelek messze felülmúlnak mindenkit, tavaly 818 ezren tartózkodtak életvitelszerűen a csatornán túl, a román állampolgárok száma pedig nagyot emelkedett, míg 2011-ben még „csak” 87 ezren laktak a ködös Albionban, tavaly ez a szám már 223 ezer volt.
A román állampolgárságú lakosok száma azért növekedhetett meg ugrásszerűen a vizsgált időszakban, mert ők csak 2014 januárjától tudnak korlátozások nélkül munkát vállalni a szigetországban. Ezen az ugráson az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó államok a kutatás szerint már túlestek, és immár kevesebben érkeznek ezekből az országokból, mint amikor először férhettek hozzá korlátozások nélkül a brit munkalehetőségekhez. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy 2011 és 2015 között majdnem duplájára emelkedett a magyar állampolgárságú munkavállalók száma.
Fontos megemlíteni, hogy az életvitelszerűen az Egyesült Királyságban élő, de más uniós országokból származók 40 százalékát tették ki 2011-ben a táblázatunkban is szereplő hat ország állampolgárai, a következő négy évben viszont az uniós bevándorlók 80 százaléka ezekből az államokból érkezett a britekhez.
Az adatokból jól látható, hogy a legtöbben Közép- és Kelet-Európa mellett Dél-Európából érkeztek, Spanyolországban például hosszú évek óta óriási probléma a fiatalok munkanélkülisége, rengetegen keresik a boldogulást külföldön. A Migration Observatory adataiból kitűnik, hogy a hat legfőbb bevándorlóállamból a spanyoloknál a legmagasabb a munkát találni nem képesek száma, mintegy 24 százalék, s ez súlyos gond a portugáloknál és az olaszoknál is. Érdekesség, hogy ebből a szempontból hazánk, Lengyelország és Románia is jobban áll az említett országoknál.
A kutatás igyekezett felmérni a bérkülönbségeket is az Egyesült Királyság, valamint Románia és Lengyelország között oly módon, hogy a kalkuláció során figyelembe vették az adózás, valamint a megélhetési költségek különbségét is. Ennek alapján az elkölthető jövedelmi hányad háztartásonkénti mediánértéke az Egyesült Királyságban 1,8-szer magasabb, mint Lengyelországban, és 4,2-szer nagyobb, mint Romániában.
A kutatási eredmények ugyanakkor rácáfolnak David Cameron kormányára, a brit konzervatívok előszeretettel híresztelik, hogy az uniós munkavállalókat a fejlett brit szociális rendszer vonzza a szigetországba, ezzel szemben a mostani kutatás arra jut, hogy inkább a jobb munkavállalási lehetőségek és magasabb bérek játszanak hangsúlyos szerepet a kiköltözőknél.
A gazdasági indokláson túl az elemzés felsorol még néhány okot, amiért tömegesen vándorolnak uniós munkavállalók az Egyesült Királyságba: ilyen például az angol mint világnyelv szerepe, illetve az, hogy a már így is jelentős számban jelen lévő nemzeti közösségek előmozdíthatják a még otthon maradt honfitársaik kiköltözését azáltal, hogy információkkal vagy munkalehetőséggel segítik őket.
Az Európai Unió 2004-es bővítése óta több mint kétszeresére emelkedett a más uniós tagországokból származók száma az Egyesült Királyságban, ma már több mint hárommillióan vannak.
