Elképzelhető, hogy idén már nem lesz semmi a kormányzat árampiacra lépési terveiből – értesült lapunk iparági forrásokból. Pedig az eredeti tervek szerint az állami rezsicég, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. még januárban átvette volna az Elmű–ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. több mint kétmillió budapesti, főváros környéki, illetve észak-magyarországi ügyfelét. A tavalyi év végére ígért szerződés végül azonban nem született meg a német RWE energetikai konszern irányítása alá tartozó Elmű– ÉMÁSZ társaságcsoport és az ENKSZ között.
Az Elmű–ÉMÁSZ csoport tulajdonosa, az RWE még tavaly májusban írt alá szándéknyilatkozatot a kormányzat képviselőivel lakossági üzletága eladásáról. Az Elmű–ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t az állami ENKSZ egyes források szerint néhány tízmilliárd forintért venné meg. Az adásvétel finanszírozása pedig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kölcsönéből történne. A korábbi elképzelések szerint első lépcsőben az üzletrész felét ez év január elejétől, másik 50 százalékát pedig 2017. január 1-jétől vette volna át az állami közműcég. Az előzetes megállapodás szerint az ENKSZ megvenné az Elmű és az ÉMÁSZ egy-egy hálózati elosztócégét is a német RWE-től. Ez azonban már becslések szerint nagyobb horderejű, százmilliárdos nagyságrendű ügylet lenne.
Szakértők szerint a késlekedés oka az, hogy az üzlet megkötéséhez mind a politikai akarat, mind az anyagi forrás hiányzik. Erre utalhat Lázár János közelmúltban elhangzott nyilatkozata. A Miniszterelnökséget vezető miniszter február közepén kijelentette, hogy az áramszolgáltatás jövőbeni államosításának hozzávetőleges költsége akár az ezermilliárd forintot is elérheti. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban még nem zajlanak konkrét tárgyalások, csupán előkészítő beszélgetések, de a 2018-as választások előtt amúgy is valószínűtlen az állam árampiacra lépése – fogalmazott Lázár. Azt is hangoztatta, hogy „árnyékra vetődnek”, akik arról vitáznak, melyik intézmény felügyelje az állam által megvásárolt energetikai cégeket, hiszen ezeket még meg sem vette az állam. Majd megerősítette: az sem biztos, hogy az ügyletek a 2018-as választásokig befejeződnek. Lázár a vitázókra vonatkozó megjegyzésével vélhetően arra utalt, hogy egyes kormányközeli politikai erők és üzleti körök az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. irányítása alá szervezve szeretnék működtetni az államosítandó energetikai cégeket, míg egy másik érdekkör a Miniszterelnökség alá rendelné az újonnan megszerzett társaságokat.
Lázár megnyilatkozása ellenére hozzáértők szerint a háttérben mégis komoly alkudozások zajlanak az újabb energiavállalatok állami tulajdonba vonásáról. Ezt látszik alátámasztani az a közelmúltban megjelent hír, amely szerint az ENKSZ Zrt. megvásárolja a szegedi központtal működő dél-alföldi áramszolgáltatót, a francia tulajdonosi hátterű EDF Démász Zrt.-t. Lapértesülések szerint az adásvételi szerződést várhatóan a második negyedévben írják alá. Az EDF Démász 755 ezer ügyfelet lát el villamos energiával, és 32 ezer kilométeres elosztóhálózatot üzemeltet. A cégcsoport 1995 óta működik Magyarországon. A társaság üzemelteti a Budapesti Erőmű Zrt.-t (vagyis a kelenföldi, a kispesti és az újpesti erőművet), de leányvállalatai foglalkoznak villamosenergia-elosztással és -kereskedelemmel is. Kérdés azonban, hogy a Démász megvásárlása nem jut-e az elmaradt Elmű–ÉMÁSZ-ügylet sorsára.
A szakemberek úgy látják: a nagyszabású állami terjeszkedési terveknek erős anyagi korlátai vannak, mivel a kormányzat nem rendelkezik cégvásárlásra elkölthető százmilliárdokkal. A tavaly ősz óta a kormány asztalán lévő, Németh Lászlóné nevével fémjelzett energetikai tervezet is azzal számol, hogy a nyilvánvalóan jelentős pénzügyi forrásokat igénylő állami vállalatfelvásárlásokat 2018-ig a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. finanszírozhatná. Később pedig szóba kerülhet a lakosság, illetve befektetők bevonása, valamint nemzetközi hitelek felvétele. A Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára által beterjesztett elképzelés egyebek mellett azt vázolja fel, hogy az energiaelosztó társaságokban lehetne további állami részesedéseket szerezni.
