Rosszul indult a letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek számára az idei év, miután januárban csak 4, februárban 26, márciusban pedig 58 külföldi vásárolt az állampapírból. Az idei első negyedévben összesen 88 kötvényt adtak el, miközben tavaly ugyanebben az időszakban 174 állampapír talált gazdára, vagyis a letelepedési program iránti érdeklődés egy év alatt a felére esett vissza.
A kezdeményezés 2013-as indulása óta március végéig 3446 külföldi vásárolt letelepedési államkötvényt. Lapunk számítása szerint a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 79, míg a drágább árazással kalkulálva 95 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 31 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen a magyar állam kamatot is fizet lejáratkor az állampapírok után. A kötvénypiacon szokatlan módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítőcég.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főleg kínaiak) legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig fél év után letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében. A kötvényt csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt cégek forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be. Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer eurót kóstál. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forintos jutalékot jelent kötvényenként. A közvetítőcégek szerepe ugyanakkor feleslegesnek látszik, hiszen ahogy lapunk korábban beszámolt róla, különböző vízumügynökségek hajtják fel nekik az ügyfeleket. Az ügynökségek egy állampapír sikeres eladása után 15–20 ezer eurót kapnak, miközben a közvetítőcégek ennek négyszeresét keresik meg egy-egy ügyfélen a magyar állam hathatós közreműködésével.
